Gömöri helyzetkép egy elkallódott ágazatról

„Jó fekete földben csak a burnya terem” – mondták többen is a megkérdezettek közül. Olyan régi szakemberek, akik több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek, akik szinte az egész életüket a mezőgazdaságban dolgozták végig.

Ha a jelenkori gömöri zöldségtermesztésről kell beszélni, csupán néhány elszánt, utolsó mohikánként számon tartott zöldség- és gyümölcstermesztőről lehet beszélni. Inkább a pozitív példákkal kezdve néhány, ma is zöldség- vagy gyümölcstermesztő területet említenék.

Méhi és Tornalja közt, a Kassa–Miskolc főútvonal két oldalán, a legjobb bonitású területeken körülbelül tíz hektáron folyik még rendszeresen zöldségtermesztés. Egy tornaljai és egy sajólenkei vállalkozó káposztát, hagymát, gyökérzöldséget termeszt ezen a területen. A hozamok abban az esetben, ha az időjárás nem szól komolyabban közbe, az országos átlagot olykor meg is haladják. Ám ez még korántsem eredményezi azt, hogy az ágazat nyereséges, a felvásárlás ugyanis teljesen megszűnt ezen a vidéken. Mindenki maga próbálja meg értékesíteni az általa termelt zöldséget – vagy a környékbeli zöldségüzletesek felé nyitva, vagy az innen északra, északkeletre lévő városok üzleteseivel keresve a kapcsolatot. Saját fuvarozással, saját költségből. Az ezen a vidéken jól megtermő szőlővel is csupán egy helyen, Felsővályban foglalkoznak komolyabban – jelenleg csaknem hatvan hektárnyi területen termesztenek szőlőt; az új telepítés kezd szárba szökkenni, a pincészetnek regionális szinten már jó neve van. S itt le is zárható a pozitívumok felemlítése, innentől fogva a múlt nosztalgikus felidézése következhet csupán.

Juhász István, a hanvai Agrárius Kft. tulajdonosa korábban az országosan ismert, „második slušovicei agrokombinátnak” becézett (Slušovice a szocialista Csehszlovákia mezőgazdasági mintakombinátja volt Morvaországban – a szerk. megj.) rimaszécsi szövetkezet volt elnöke tud erről a témáról sokat mondani. Szerinte a múlt század nyolcvanas éveinek elejétől ugyanis éppen a rimaszécsi szövetkezet volt az egyik legnagyobb zöldségtermesztő a Rimaszombati járásban. Akkoriban több mint 150 hektárnyi területen, jórészt a Rima folyó melletti, jól öntözhető és nagy bonitású földeken folyt a termesztés. Paprika, paradicsom, hagyma, gyökérzöldség, uborka és káposzta szépen megtermett ezen a vidéken, s volt felvásárlás is. Rimaszombatban ugyanis működött a RISO konzervgyár, amely az egyik legnagyobb felvásárlója és feldolgozója volt a vidéken megtermő zöldségnek és gyümölcsnek.

Harmac és Jéne határában hatalmas, fűthető üvegházak állnak, ma már magánkézben vannak, talán egyszer újraindul a termelés, ha már a lehetőség és a munkaerő adott. Ugyanez a helyzet Szentkirály községben, ahol egykor ugyancsak jónevű szövetkezet működött. Mindenképpen említésre méltó az egykori méhi szövetkezetet, Lénártfalva vagy a feledi állami gazdaság. Ezekben a mezőgazdasági nagyüzemekben szintén nagy területen folyt a termesztés.

Az ágazat e vidéken (is) teljesen tönkrement. Ennek egyik oka a szövetkezetek felbomlása, a másik pedig az, hogy ma már nem vagy csak nagyon nehezen versenyképesek a zöldségtermesztéssel foglalkozó vállalkozások.

A jelenleg igényelhető támogatással sem tudják tartani azt az árat, amelyet a dél-európai gazdálkodók képesek kínálni. ĺgy Rimaszombat üzleteiben olasz és görög újhagyma és retek, uborka és káposzta kapható, a helyi piacon pedig csak elvétve, késéssel, drágábban találhatók meg ezek a termények.

Gömör klímája és a dombvidék kiválóan alkalmas volna gyümölcstermesztésre is. Sőreg és Ajnácskő határban az elsuhanó vonatból még mindig látható az a hatalmas, mára ugyancsak elvadult almás, amely egykor tisztes hasznot hozott az itt élőknek. Sőregen ennek tárolására egy nagy kapacitású hűtőház is épült. Némi kérdezősködés után kiderült: tavaly még gombát tárolt itt egy szlovák–magyar vegyesvállalat. A Pozsony–Kassa déli útvonal egyik kanyargós szakasza Bátka mellett vezet el, itt is láthatóak még egy hatalmas gyümölcsészet és szőlészet nyomai – teraszok, amelyeken még itt-ott elvadult almafák és satnya szőlőtőkék viaskodnak az idővel.

Fellendülőben van viszont az erdei termések gyűjtése és felvásárlása. Rimaszombatban gombafeldolgozó üzem épült, nagy kapacitású gyorsfagyasztóval; idényben csaknem száz embernek ad munkát, több ezer gombagyűjtőnek pedig jövedelemkiegészítést.