Gémeskút lett Köbölkút címermotívuma

Köbölkút

Egy tölgyfagerendákkal bélelt, állatok itatására szolgáló, köb öl nagyságú kút emlékét őrzi Köbölkút neve. A kút a község jelképe, a falu címerében is helyet kapott.

A kút kiásását István király rendelte el. Az 1020-as évek elején a nyarak rendkívül aszályosak voltak. A király – akinek szarvasmarha- és juhtenyészete itt legelészett – ezért úgy rendelkezett, hogy az állatok itatására ássanak köb öl nagyságú kutat. A Lilium Aurum kiadó gondozásában 1998-ban jelent meg Kovács Ferenc Szülőfalunk, Köbölkút című könyve, mely a keltáktól a 3. évezredig terjedően mutatja be a falu történelmét. Részletes leírást tartalmaz a falu címeréről és zászlajáról is. Mivel a falu a történelem során többször teljesen elnéptelenedett és elpusztult, nem maradt fenn eredeti címere és népviselete. A község önkormányzata ezért – egy kutatómunkára alapozva – 1995-ben úgy döntött, a címerben fő motívumként azt a gémeskutat tüntetik fel, amelyről a falu eredeti nevét kapta. A Szülőföldünk, Köbölkút című könyvben az áll, hogy a község címertervében osztott pajzs szerepel – az alsó részben úgynevezett pázsit, a pajzs fennmaradó része piros színű. Fő címermotívuma a gémeskút (a falu történelméből kiindulva). A gém és a kút színe ezüst. A heraldika (címertan) szabályait figyelembe véve a kút vödre és a címer jobb felső részén található Nap egymáshoz képest átlósan helyezkedik el. A Nap színe arany. A címerben használt vörös szín a szülőföldhöz való ragaszkodást jelöli.

Legközelebb Szomotor címerét mutatjuk be.