Folytatódhatnak az ásatások Dobóruszkán

A szarkofág felirata szerint a síremléket édesapja, Dobó István tiszteletére állíttatta Dobó Ferenc 1601-benSzabó Bernadett felvételeLakatos László polgármester elmondta, örül annak, hogy a pénzhiány miatt hónapokkal ezelőtt leállt feltárást mégis folytatni tudják, ugyanis azután, hogy idén tavaszszal a rendőrség letartóztatta Földesi-Szabó Lászlót, az alapítvány kuratóriumi elnökét, remény sem volt arra, hogy az ásatást belátható időn belül újrakezdjék. (Az Egymásért Egy-Másért Egészséges és Művelt Emberekért Kiemelkedően Közhasznú Nemzetközi Alapítvány képviselői nem sokkal a kínos eset előtt egy budapesti sajtótájékoztatón jelentették be, jelentős összeggel kívánják támogatni a kutatást a szerk megj.) A rendőrség akciója után azonban nehezen volt elképzelhető, hogy a budapesti társaságnál bárki is a dobóruszkaiak gondjaival foglalkozzék, a helyiek pedig saját forrásból nem tudták tovább finanszírozni a munkálatokat.

Dobó csontjai után a római katolikus templomban még a múlt év tavaszán kezdett el kutatni egy környékbeliekből álló lelkes csoport. A korabeli források az ótemplom Szent Anna-oltárát jelölték meg, mint azt a helyet, ahová Dobó Ferenc 1572-ben elhunyt édesapját temethette. Akkor az oltártól néhány méternyire feltárt kriptában két fémkoporsóra, egy elkorhadt fakoporsó szilánkjaira, valamint a sírkamra végében egy faládában összegyűjtött emberi csontokra bukkantak. Az első pillanattól nyilvánvaló volt, hogy az ott talált két fémkoporsóban nem Dobó István maradványai vannak, hisz a leletek a 18. és a 19. század fordulójáról származnak. Az üreg sarkában összegyűjtött csontok eredetéről kezdetben keveset lehet tudni, ám később kiderült, ezekben a ládákban ismeretlen férfiak és nők csontjai vannak. Egy mellettük megtalált fémlap pedig azt is igazolta, hogy „a csontok 1790. év előtti temetésekből származnak”. A kutatók később, miután a templom belseje felé is nyitottak egy 8–10 méter hosszú járatot, újabb csontokat találtak. Augusztusban aztán további értékes leletekre bukkantak. Az ásatások során négy arany hajcsat, két gyűrű valamint igazgyöngyök kerültek elő: a vélhetően 16. századból származó ékszerek egy 2–3 éves gyermek sírjában voltak, melynek közelében több hasonló sír található. Az ékszereket rejtő gyermeksír mellett akkor egy idősebb férfi csontvázát is megtalálták.

Az ígért támogatásnak köszönhetően akkor úgy tűnt, húsvét után folytatódhat a kutatás, a szakemberek a dobóruszkai templom régi, 12–13. században épült részét készültek feltárni. A felajánlásból el tudták volna végezni az eddigi leletek DNS-vizsgálatát is. Az elképzelések megvalósítására azonban nem volt mód, az alapítvány körül később kialakult helyzet ugyanis nem tette lehetővé, hogy a dobóruszkaiak a pénzükhöz jussanak.

Lakatos László lapunkat úgy tájékoztatta, a reménytelennek tűnő helyzetben néhány héttel ezelőtt nem várt fordulat állt be. A helyieknek sikerült fölvenniük a kapcsolatot az alapítvány új vezetőségével, akik biztosították őket arról, hogy az ígért támogatást a megváltozott helyzetben, a régi feltételek mellett is folyósítani kívánják. Az ásatások így újra elkezdődhettek a dobóruszkai templomban, a munkálatok költségeinek fedezésére szolgáló összegeket fokozatosan, egy előre kidolgozott tervezet alapján bocsátják a feltárást végzők rendelkezésére. A szentélyben jelenleg a főoltár restaurálása zajlik, a szakemberek ezután Dobó István szarkofágjának a feltárásához látnak hozzá. Az ásatások menetéről folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat.