Folyamatos kihívások előtt a városi rendőrök

A Szlovákiai Városok Uniója (UMS) február közepén arra figyelmeztette az államot, hogy a rossz gazdasági helyzet miatt az önkormányzatoknak a városi rendőrségek költségvetését is meg kell nyirbálniuk. Az egyenruhásoknak azonban sokrétű feladatokat kell ellátniuk, s egyre több problémával küzdenek, például a fokozatosan romló közrenddel. Az UMS találkozott a városi rendőrségek parancsnokaival is, amelyek összefoglalták a legfontosabb problémáikat. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormányt az önkormányzatok és a városi rendőrök oldaláról is sürgetik a helyzet rendezésére, főleg ami az elégtelen finanszírozást illeti. A legfontosabb javaslat szerint állami forrásokból látnák el a szervezeteket úgy, hogy közben figyelembe veszik a kihágások és bűncselekmények „térképét”. Mindezek azért fontos fejlemények, mert terítéken van a városi és községi rendőrökre vonatkozó törvény jelentős módosítása, amely nagyban bővítené a testületek kompetenciáit.

Egyre nagyobb terhelés

„Divatos őket szidni, de amikor gond van, akkor hozzájuk fordulunk”

– mondta még egy korábbi sajtótájékoztatón Keszegh Béla (független) komáromi polgármester – illetve az UMS egyik alelnöke – a Duna menti város saját rendőri testületéről. Jelenleg 25 fővel működik az őrs, február elején két új kollégával bővültek. 2021-ben 3892, 2022-ben 4437, 2023-ban már 4874 kihágás esetében kellett intézkedniük. Ezek kétharmada járt pénzbüntetéssel.

A szabálysértések javarésze a közlekedésre vonatkozik, de – a teljesség igénye nélkül – közrend, lopás, illetve vagyon elleni szabálysértés, polgári konfliktusok és hajléktalanokkal kapcsolatos ügyek esetében is számos feladatuk akad. Tavaly 26 autóroncsot távolíttattak el, ami zavarta a lakókörnyezetet. Hatvanhárom esetben közterületen szemetelők, két alkalommal környezetszennyezéssel kapcsolatos bűncselekmény kapcsán avatkoztak be.

Komáromban nagy előrelépést jelentett, hogy 2023-ban 50 ezer euróval fejlesztette az önkormányzat a kamerarendszert, amelyet egyébként 24 órában figyel a városi rendőrség. A tervek szerint „okosodni” fog a rendszer, amely azt jelenti, hogy az eszközök felismerik például a lopott autókat.

Romló közrend

Keszegh vészjósló példaként utalt Poprádra, ahol a városi egyenruhásoknak lakótelepi bandákkal, illetve iskolai zaklatással akad bajuk (ezek a problémák egyébként Komáromban is felmerültek az elmúlt években). Még január elején egy 17 éves fiatalt támadtak meg a vasúti átjárónál a Magas-Tátra alatti városban, majd pár nappal később egy 13 éves fiúnak is baja esett a Dosztojevszkij utcai alapiskola közelében. A rendőrök sikeresen azonosították az elkövetőket, s rendbontással gyanúsították meg őket. Mivel a poprádiakat felzaklatták az események, a város polgármestere, Anton Danko munkatalálkozót hívott össze január végén a rendőrségek, az állami szervek és az iskolák képviselőinek részvételével. Megegyeztek abban, hogy az érintett feleknek (állam, rendőrség, város, iskolák, speciális intézmények, tanácsadó központok és családok) össze kell fogniuk. Komoly problémát jelent az állampolgárok közönye is. A polgármester például sérelmezte, hogy az egyik aluljárónál kitört verekedés alkalmával számos járókelő anélkül ment el az eset mellett, hogy értesítette volna a rendőrséget. Ugyanakkor arról is beszélt, a rendőrség csupán két támadásról tud az elmúlt két hónapban – ezért alaptalan Poprádról úgy beszélni, mintha veszélyes város lenne.

Február elején Iglóban is gondot jelentettek a fiatalok, konkrétan alapiskolásokból álló bandák – közölte a Joj tv. Egy 20 éves fiút már háromszor megtámadtak, egy alkalommal a tulajdon édesanyja szeme láttára, egyszer az édesapának is nekimentek. A csoportok valamiféle „pontokat” gyűjtenek az ilyen esetek után. Ľubomír Chroust, az iglói városi rendőrparancsnok akkor azt nyilatkozta, két csoportról tudnak eddig, amelyek tagjai nyolcadikos és kilencedikes diákokból, középiskolásokból állnak. Általában az esti órákban rontanak rá az emberekre a félreeső helyeken, de akár a városközpontban is. A parancsnok attól is tart, hogy egy támadás valakinek akár az életébe is kerülhet.

Új törvényi keret

A városi és községi rendőrökre vonatkozó, már hosszabb ideje esedékes törvénymódosítást még nem fogadták el. Az ezen dolgozó munkacsoport csak a napokban ül újra össze – közölte megkeresésünkre Ján Andrejko, aki a Szlovákia Községi és Városi Rendőrparancsnokainak Egyesületét (Združenie náčelníkov obecných a mestských polícií Slovenska, ZNOMPS) vezeti, emellett pedig az eperjesi városi rendőrség parancsnoka Javaslatukra számos új intézkedési terület került be a módosítási javaslatba. „Meglátjuk, mit mond nekünk a belügyi tárca új vezetése” – mondta a ZNOMPS elnöke, majd gyorsan hozzátette, a folyamatba nem kéne belefolynia az állami rendőrségnek, ugyanis ők nem számítanak a községi és városi rendőrségek felettes szervének.

Andrejko arról is beszélt, néha az az érzése, hogy a parlamenti képviselők által benyújtott törvénymódosítások jobban megfelelnek nekik, mint amelyek a minisztériumon keresztül érkeznek. Utóbbi esetekben ugyanis gyakran túlbürokratizált a folyamat, amely gyakran egy-egy hivatalnoktól függ. Így például bizonyos esetekben – Andrejko szerint teljesen fölöslegesen – különféle listákat igényelnek tőlük, miközben azt, hogy például mennyi géjárművel és lőfegyverrel rendelkezik az adott városi rendőrség, pontosan tudja az illetékes állami szerv.

A közlekedés fontos

A legfontosabb új kompetenciák közé tartozna, hogy a városi rendőrök is mérhetnék a gépjárművek sebességét.

„A községek azt szeretnék, ha valaki ezt csinálná, a lakosok többsége is igényli ezt. Megértem viszont, hogy ez zavarná azokat, akik megsértik a törvényt. Ez világos, hiszen azt a személyt zavarja, aki törvénysértést követ el – például ha valamit ellop, s ezért büntetést kap. Persze, hiszen neki ez számít”

– utalt Andrejko egyszerre impulzívan és ironikusan a kompetenciabővítés ellenzőire. Különösen nagy problémát jelentenek szerinte a „közutak kalózai”, akik „úgy szeretnének vezetni, ahogy ők akarják”.

A Legfelsőbb Ellenőrző Hivatal (NKÚ) minden megyei hatóságú város esetében megállapította, a városi rendőrök objektív felelősséget látnak el, ami a közlekedés ellenőrzését illeti. Andrejko felhívta a figyelmet arra, hogy Csehországban az egységek már régóta rendelkeznek ilyen jogosítványokkal, amelyek bizonyíthatóan csökkentették a balesetek számát, s az ezzel kapcsolatos halálozások mértékét.

További feladatok

A vagyontalan, alkalmazkodásra képtelen személyeket bizonyos esetekben gyakorlatilag lehetetlen megbüntetni a szabálysértésekért. A ZNOMPS azt szeretné, ha ilyen alkalmakkor közhasznú munkát kéne végeznie az elkövetőnek. „Például kezébe veszi a seprűt, s feltakarítja az utcán azt a rendetlenséget, amit okozott” – mondta nyíltan Ján Andrejko. Ez például hasznos eljárás lehetne a közterületen található padok összefirkálásánál is. Ugyanis ahelyett, hogy az önkormányzatok cégeket fogadnak fel a helyreállításra a saját költségeiket növelvén, a kihágást elkövetők festhetnék le újra az ülőalkalmatosságokat. Egyébként ugyanezt a „pedagógiai” hatást lehetne elérni a vagyonosabb elkövetőknél is, mivelhogy ilyen esetek is vannak.

Ugyancsak nagy problémát jelent, hogy például az illegális szemétlerakatoknál nem tudnak civil ruhában intézkedni a városi és községi rendőrök. Ugyanis ha egyenruhában, rendőrautóban szállnak ki a helyszínre, az jól felismerhetővé teszi őket. Ugyanez érvényes arra az esetre is, amikor vendéglátóhelyeken próbálják megakadályozni, hogy a kiskorú személyek alkoholt fogyasszanak. Ez csakis úgy lehetséges, ha a városi rendőr látja, hogy az eset megtörténik.

Van mit tanulni

„Mi még nem vagyunk annyira fejlett társadalom, ahol mindenki úgy tartaná be az előírásokat saját magától, ahogy azokat kellene. Egyelőre nem vagyunk ennyire tudatosak! Mivel az EU tagjai vagyunk, úgy teszünk, mintha minden rendben volna, de nem vagyunk olyanok, mint a svájciak vagy az osztrákok”

– folytatta Ján Andrejko, aki szerint Szlovákiában sokan megszokták, hogy a törvényeket mindenfajta „utacskák és utcácskák” segítségével kerülik meg.