Fizessen bérleti díjat a testvérünk?

Mivel olvasónk nem tesz említést olyan részletekről, melyek a tulajdonrészek nagyságára kihatással lehetnek (pl. végrendelet), abból indulok ki, hogy a négy testvér egyenlő arányban örökölt, mindegyiküknek 25% tulajdonrésze van a földekből és a kertből. Az ingatlanhoz fűződő tulajdon- és egyéb bejegyzés alatt álló jogok a http://www.kata sterportal.sk/ webhelyen is megtekinthetők.  Közös tulajdon felett önkényesen nem rendelkezhet csak az egyik tulajdonostárs. A telkekhez mindegyik testvérnek azonos mértékű jogai és kötelezettségei fűződnek – ez vonatkozik azok használatára és gondozására is. De mivel a törvényben megszabott tulajdonrész ideális (tehát nem reális) felosztása a közös tulajdont képező területnek, a testvérek nem külön-külön egyes földdarabokra jogosultak, hanem valójában egynegyednyi szavazati joguk van az egész közös tulajdont illetően. A legszerencsésebb az lenne, ha a négy testvér leülne megbeszélni a földek és a kert használatát, és lehetőségeikhez és igényeikhez mérten megegyeznének abban, kit mi illet.  A közös tulajdonban levő területen való gazdálkodás mikéntjéről többségi szavazással lehet dönteni. A polgári törvénykönyv (PT) 139. paragrafusát alkalmazva már a (tulajdonrészek szerinti) egyszerű többség is elég. Esetünkben tehát a három másik testvér akár le is szavazhatja a negyediket, aki jelenleg a földeken és a kertben egyedül gazdálkodik. Megszavazhatják például, hogy bizonyos időre felosztják egymás közt a kertet és a földeket, és mindegyikük a meg határozott területen gazdálkodik, vagy ha továbbra is csak egyikük fogja használni az egészet, milyen feltételekkel teheti ezt stb. Az a tulajdonostárs, akit a döntéshozatalnál leszavaztak, illetve ha nem születik többségi döntés (pl. két-két testvér áll mindkét oldalon), bírósághoz is fordulhat bármelyikük, hogy az döntsön a gazdálkodásmódjáról. A tulajdonostársak úgy is határozhatnak, hogy a közös tulajdont feloszlatják. Ha nem tudnak megállapodni a kiegyezés részleteiben, e kérdésben is bírósághoz fordulhat bármelyik tulajdonostárs. A bíróság a PT 142. paragrafusában lefektetett elvek és sorrend szerint dönt. Figyelemmel kell lennie a tulajdonrészek nagyságára és az ingatlan hatékony kihasználására. Először annak felosztása jön szóba. Ha ez nem lenne lehetséges vagy ésszerű, a telkeket az egyik vagy akár több tulajdonostárs tulajdonába ítéli a bíróság, míg a többit az(ok) arányos mértékben kifizeti(k). Ha egyik tulajdonostárs sem tart igényt a telkekre, a bíróság elrendeli azok eladását, a bevételt pedig a tulajdonrészek arányában szétosztja.  Veszelei Viktória jogász (A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.)