Felszentelték a felújított Tóth József utcai kápolnát

A Tóth utcai temetőt 1850-ben nyitották meg és Új temetőnek nevezték el. Elődje az egykori Babka temető volt, amelynek a helyén ma már lakóházak állnak. A Tóth József utcai temetőt 1926-ig használták az érsekújváriak. 1906-ban Duschek Alajos elhunyt neje emlékére gyönyörű kápolnát állíttatott, amely alatt kripta volt. A családi emlékhely és sírhely az elmúlt évtizedekben jócskán megrongálódott. Vandálok zúzták szét a tetőszerkezetet, lebontották a fal egy részét és a tölgyfa kaput is tönkretették. Ugyancsak vandalizmus következményei a ledöntögetett sírok és törötten heverő magyar feliratú sírkövek. Az az egykori temetőt dombját teljesen felverte a gaz. „A temetőt, mivel 1925-re megtelt tovább már nem bővíthették, így 1926-ban teljesen lezárták. A közelmúltban újraszentelt kápolna közelében, ebben a temetőben helyezték örök nyugalomra Kapisztóry Ferenc (1818-1900) királyi tanácsos és kórházalapító földi maradványait, amelyeket később átvittek a Szent József köztemetőbe, amit a mai napig is használnak. Sírja a ravatalozóhoz vezető útnál, bal oldalon található meg. Az általa alapított kórház parkjában emlékoszlopot állítottak a tiszteletére. Luzsicza Gyula gimnáziumi tanárnak, a ferences rendtartomány főnökének a sírja is itt volt. Lange Gyula ügyvédnek, az Érsekújvári Lapok szerkesztőjének örök nyughelyeként is ez a temető szolgált, aki a helyi evangélikus templom alapítója volt” – olvasható az emléktáblán, amit a kápolna alatti ösvénynél helyeztek el. Az emléktáblán feltüntettek egy, a kápolnáról 1930-ban készített tollrajzot, majd több felvételt is láthatnak az érdeklődő 2010-ből a megrongált kápolnáról, illetve annak belteréről. A csupán szlovák nyelven feltüntetett történelmi összefoglalóban kissé másképpen emlékeznek meg a betyárok vizsgálóbírójáról. Ezen a helyen temették el ugyanis az Érsekújvárban elhunyt Laucsik Máté vizsgálóbírót, akit Ráday Gedeon királyi biztos bízott meg a somogyi betyárvilág felszámolásával. Lélektani módszereinek köszönhette a vallatások során elért sikereit. Sándor bácsit, azaz Rózsa Sándort is vallatta Laucsik Máté, akivel különös tisztelettel bánt, és a börtönben is meglátogatta. A betyár egy alkalommal hímzett dohányzacskót ajándékozott neki, amit a család nagy becsben tartott és a szegedi múzeumnak ajándékozott. Laucsik Máté 1877-ben királyi közjegyző lett Érsekújvárban, az érsekújvári királyi járásbíróság szlovák nyelvű tolmácsa is volt, és 1903-ban hunyt el a városban. Alakját Jókai a lélekidomár című művében örökítette meg. Életéről Rokolya Gábor közjegyző írt részletesen a Notarius Hungaricus 2015 – ben megjelent kiadványában. Érsekújvárban a második világháborúban történt háromszoros szőnyegbombázás a halálos áldozatokon kívül eltörölte a város megannyi történelmi épületét és emlékhelyét. 2015-ben Nagy Dávid, az akkori érsekújvári testület legifjabb képviselője hívta fel a lakosok figyelmét a kápolnára, és önkéntesekkel kitakarította a területet. Később a helyi születésű Jozef Barcajnak, Érsekújvár díszpolgárának, a bellegszencsei termálfürdő egykori igazgatójának a kezdeményezésére vállalkozók és érsekújvári családok összefogásával megkezdték a kápolna felújítását. A támogatók nevét feltüntették a kápolna falán.