Felmentették a grófi birtokokra pályázó ügyeskedőket

A Legfelsőbb Bíróság felmentette az álörökösök képviselőit, mert arra a következtetésre jutott, hogy azok a grófi származást igazoló bírósági határozat értelmében jártak el. A speciális bíróság már tavaly felmentette a vád alól azt a három férfit, akik több száz hektárnyi egykori grófi földbirtokot akartak megszerezni. Az ítélet szerint nem vezették félre a hatóságokat, mert megbízóik bíróság által hozott határozattal igazolták, hogy a grófok utódai. Az egész ügyért csupán az a lévai bírónő viseli a büntetőjogi felelősséget, aki egykori uradalmi kocsisok tanúvallomása alapján ismerte el, hogy a nagysurányi Zerafín Pečimúth Forgách Károly gróf házasságon kívül született gyereke, az ugyancsak nagysurányi Rudolf Tvrdoň pedig Károlyi Lajos gróf törvénytelen fia. A speciális bíróság ítéletét az ügyész megfellebbezte, de a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta.

Grófi sarjak – balkézről

Mindkét ügy hátterében ugyanazok a szereplők mozgatták a szálakat és mindkét esetben ugyanaz a lévai bírónő döntött. A lévai Zoltán E., az aranyosmaróti Jozef B. és a nagysurányi Marek S. az állítólagos grófi sarjak özvegyeit keresték fel és biztatták, hogy követeljék a jussukat. Az ügylet szellemi atyja Marek S. volt, aki 2004-ig Állami Erdészeti Vállalat tótmegyeri (Palárikovo) kirendeltségén, vagyis az egykori Károlyi-birtokon dolgozott. Nem tudni, hogy a gróf és a cselédlány románcáról szóló mesét ő találta-e ki, vagy az özvegyek valóban hittek benne, de a két történet túlságosan hasonlított egymásra ahhoz, hogy a véletlen műve lehessen. A nagysurányi Zerafín Pečimúth özvegye a bíróságon azt állította, férje a gímesi Forgách Károly grófnak az egyik cselédlánnyal folytatott titkos viszonyából született, és ezt a halálos ágyán vallotta be. Az ugyancsak nagysurányi Rudolf Tvrdoň szintén a halála előtt árulta el a nejének, hogy kék vér csörgedezik az ereiben – édesanyja Károlyi Lajos gróf konyháján dolgozott, és intim kapcsolatba került a gróffal. A két özvegy apasági keresetet nyújtott be a Lévai Járásbíróságra, ahol Eva Koczánová bírónő a volt uradalmi kocsisok vallomásai alapján 2004-ben mindkét esetben elismerte az apaságot. Az erről szóló határozat alapján az özvegyek joggal tarthattak igényt a több száz hektáros birtokokra.

Egy grófnak két apja

A közvetítők már a földhivatalban intézkedtek, hogy a hivatalos becslés szerint 32 490 046 euró értékű földterületet megszerezzék, amikor Károlyi gróf törvényes örököse, a Svájcban élő Károlyi József a szlovák Főügyészséghez fordult. A gímesi Forgách gróf hagyatékával kapcsolatban az Állami Erdőkezelő Vállalat kért felülvizsgálatot 2005-ben, így derült ki, hogy a bírósági aktából eltűnt a gróf apaságát elismerő határozat. A helyén egy elutasító határozatot találtak, ezért felmerült a gyanú, hogy azt a bírónő hamisította. Eva Koczánová bírónő azt mondta, sejtelme sem volt arról, hogy az apaság megállapítását restitúciós szándékkal kérték. Állítása szerint azt hitte, a törvénytelen leszármazottak új keresztlevelet akarnak. „Csak a közjegyzőnél tett nyilatkozatokból indulhattam ki, az elhunyt grófok exhumálását az ügyész kérhette volna” – védekezett. Sikertelenül. Mert még csak nem is a szlovák jogrend szerint járt el.

Mindenkit felmentettek

Fél éven belül háromszor döntött megalapozatlanul a grófi apaság és egyszer a nagyapaság ügyében. Utóbbit a szlovák jogrend nem is ismeri, mint ahogy a kettős apaságot sem. A kérelmezők születési anyakönyvi kivonatában ugyanis az anyák törvényes férje szerepelt apaként, és először azt kellett volna töröltetni, mert két apja senkinek nem lehet. Koczánovát 2012 júliusában egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, és megfosztották a bírói hivatás gyakorlásának jogától, ami miatt szintén fellebbezett a Legfelsőbb Bíróságra. Beadványát nemrég visszavonta, ezért a döntés jogerőre emelkedett.

A javaslatokat a bíróságra mindig ugyanaz az ügyvédnő nyújtotta be, de ellene nem indult eljárás. A Károlyi és Forgách gróf apaságától szóló határozatokat érvénytelennek nyilvánították, az értékes ingatlanok továbbra is állami tulajdonban vannak. „A restitúciós eljárást mindkét esetben megszüntették, mert a bíróság soha nem ismerte el az igénylők örökösödési jogát” – tájékoztatott a Szlovák Erdészet szóvivője, Vlastimil Rezek. A csalás kiötlői büntetlenül megússzák, mert a Legfelsőbb Bíróság szerint sem követhettek el csalást.