Fél évszázad után találkozott testvéreivel a légi háziasszony

Látogatásunkkor képeket mutatott testvéreiről, boldogan mesélte az emberi ésszel szinte felfoghatatlant. Elmondta, hogy szülei nem sokkal születése után egy ligetfalui árvaházba adták, a mai napig nem derült ki, miért.

Még aznap elvitték az árvaházból
Egy csilizradványi pár fogadta örökbe 1956-ban, három és fél éves korában. „Csak az árvaházat akarták megnézni, de nekem az egyik nevelőnő azt mondta, hogy itt van az anyukám meg az apukám, én pedig azonnal a nyakukba ugrottam, és nem akartam elereszteni őket” – meséli Csölle Mária. Még aznap elvitték az árvaházból. Mária megmutatta a babakocsit, amelyet akkor vettek neki a nevelőszülei. Azóta is őrzi Zsófia babával együtt. Így kapta annak idején a Mészáros vezetéknevet.

Házukat 1965-ben elsodorta az árvíz, miután felépítették az újat, mostohaapja meghalt. Sokáig nem is sejtette, hogy nem a vér szerinti szüleivel él, 13-14 évesen kapta az első jeleket erről, de 18 éves koráig kellett várnia, míg megbizonyosodott róla. „Anyu tortával várt otthon, ami akkor nem volt megszokott dolog. Leültetett az asztalhoz és elmondta az igazságot. Válaszút elé állított. Azt mondta, ha akarom, keressem meg a testvéreimet. Én azonban megígértem neki, hogy soha nem hagyom el” – folytatja. Be is tartotta az ígéretét, nem is kérdezgette őt a testvérekről, a családjáról. 1974-ben férjhez ment és Somorjára költözött, de gyakran járt vissza Csilizradványra. Első férjétől két fia született, 1981-ben elváltak. Egyedül nevelte két gyerekét, és dolgozott. Amikor a nevelőanyja megbetegedett, hazaköltözött, hogy ápolja. 2000-ben hunyt el. Ekkor megismerkedett jelenlegi férjével, két évvel később összeházasodtak, jelenleg Légen élnek. Férjének nagy családja, kilenc testvére van, a sógornők pedig gyakran noszogatták, hogy keresse meg a testvéreit. Egy árvaházi bizonylat szerint három idősebb testvérről tudott.

Szívszorító egymásra találás
„Gyakran néztem a Pošta pre teba című műsort, és szívszorító volt látni a nagy egymásra találásokat. Elgondolkodtam, hogy nekem is élhetnek valahol még a testvéreim” – meséli tovább Mária. Levelet írt a műsorba. „Egy évig nem jelentkeztek, majd miután idén januárban telefonáltunk, elkezdtek foglalkozni az üggyel” – folytatja. Sikerült megszereznie a születési anyakönyvi kivonatot Pozsonyból: ebből kiderült, szülei szlovák nemzetiségűek, Demovič a nevük, édesanyja pedig Ausztriában, Münchhofban van eltemetve. Egy másik dokumentum egy idősebb édes- és két idősebb féltestvéréről tett említést. Ezek alapján indultak el a műsor szerkesztői, majd júniusban jelezték, hogy valakire rátaláltak.

„Elveszett Mária”
Máriát meghívták az adás június 13-i felvételére (a televízió szeptember 26-án sugározta a műsort), ahol levetítettek neki egy videót: a műsor szerkesztője átnyújtja a meghívót František Demovičnak, aki a nagytapolcsányi járásbeli Veľké Dvoranyban él. „Elsőre azt gondoltam, ez nem lehet a testvérem, ez egy fiatal gyerek” – mondta Mária. Való igaz, Fero – ahogy ő nevezi – jóval fiatalabb nála, 45 éves. Miután színre lépett ő is, Máriát először egy fallal takarták el, a műsorvezető pedig megpróbálta rávezetni, ki is hívhatta meg őt az adásba. Miután meglátta Máriát, eszébe jutott, hogy féltestvére annak idején mesélt neki egy bizonyos „elveszett Máriáról”. Ez a féltestvér pedig Luboš, Mária édestestvére, aki néhány évvel idősebb nála. Mária úgy tudja, a műsor szerkesztői is úgy találtak rá Františekre, hogy annak egy ismerőse egy korábbi adásban látta a feliratot, miszerint Katarína és Ľudovít Demovič gyermekeit keresik.

Az adás felvétele után felgyorsultak az események. František elmondta, még négy féltestvére van: Maroš, Iván, Branislava és Jozef. Utóbbi egyidős Mária egyik fiával. Kiderült, hogy Lubošt nem sokkal azután vette magához nagybátyjuk, hogy Máriát örökbefogadták. Hosszú ideig keresték is, ám nem sikerült rátalálni. Édesanyjuk fiatalon meghalt, miután a gyermekeket beadták az otthonba. Édesapjuk pedig, miután újra megnősült, magához vette Lubošt is, majd felnevelte az öt másik gyereket. 1992-ben halt meg.

Hirtelen jókora családja lett
„Leírhatatlan volt az első találkozás Feróval. Ezután szinte naponta beszéltünk telefonon a többi testvéremmel is, majd találkoztam velük is” – meséli tovább a történetet Mária, akinek hirtelen jókora családja lett. Mindegyikük a Nagytapolcsányi járásban él családjával, kivéve Ivánt, aki Pozsonyban lakik. Maroš és František felesésükkel együtt jött el látogatóba június végén. „Amikor megérkeztek, telefonáltak, és kimentünk eléjük. Marošsal együtt csak álltunk egymással szemben, gyökeret eresztett a lábunk. Alig bírtunk megszólalni a sírástól” – írja le az első találkozást másik féltestvérével. Augusztus elején mentek látogatóba Šalgovcera, ahol Branislava és Jozef is fogadta őt. Branislava örvendett, hogy négy fiú mellett már egy lánytestvére is van. Jozef viszont Mária elmondása szerint visszahúzódóbb, szótlanabb, keveset beszéltek egymással.

További testvéreket keres
Találkozott féltestvérei édesanyjával is. „Lányomnak szólított engem” – mondta Mária. Ivánnal, aki Pozsonyban él, még nem sikerült találkoznia. Édestestvére, Luboš sem tudta, miért kerültek annak idején árvaházba. Mivel pedig már sem szüleik, sem a nagybácsi nem él, lehet, hogy ez örökre titok marad.

A történetnek viszont koránt sincs vége, Mária ugyanis szeretné felkutatni édesapja első feleségének gyerekeit, Helenát és Jozefet, vagy azok hozzátartozóit, akik a család tudomása szerint Ausztriában éltek. Luboš elmondása szerint ők utoljára a 70-es években találkoztak. Mária elmesélte azt is, hogy anyai ágról az egyik nagyszülő is osztrák volt, és nagy terve, hogy ellátogat édesanyja sírjához Münchhofba, majd ott is kutatásba kezd.