Fekvőbringa – több mint hobbi

Rekus bringával közlekedni olyan, mint fotelből szemlélni az elsuhanó tájat – állítják azok, akik legalább egyszer kipróbálták a fekvőkerékpározást. Rekusnak lenni életérzés„Először természetellenesnek érezhetjük a fekve tekerést, de rövid időn belül rá lehet érezni az ízére. Igazából sokkal természetesebb és összehasonlíthatatlanul kényelmesebb, mint hagyományos kerékpáron ülni” – magyarázta lelkesen Marcsa András (Bandi), aki ötvenévesen lett a fekvőkerékpározás szerelmese. A fekvőkerékpározás több mint hobbi. „Rekusnak lenni életérzés” – állítják a rekumbens kerékpározás hívei. A szakirodalom szerint a rekumbens szó (angol recumbent) a fekvő vagy hátratámaszkodó szóból ered. Azokat a kerékpárokat hívják így, amelyeknél a kerékpáros nem előre görnyedve vagy álló helyzetben, hanem kényelmesen hátradőlve teker. „A rekumbens bicikli két fő előnye a hagyományos bringával szemben a kényelmes ülés biztosította komfort és a nagyobb sebesség. A fekvő testhelyzet miatt jelentősen kisebb a légellenállás, és mivel a tüdő nincs összenyomva, jobban működik, ami tovább növeli a bringás teljesítményét” – mondta Marcsa Bandi, aki ötvenedik születésnapján döntött úgy, hogy leteszi a cigarettát. Naponta ötszáz–hatszáz kilométer„Cigarettázás helyett kerékpározni kezdtem. Kezdetben hagyományos kerékpáron tekertem, de ez igazán nem tudott lekötni. Az interneten böngészve akadtam rá a fekvőkerékpárra. Korábban nem láttam hasonlót, nem is találkoztam rekumbens biciklivel, ezért úgy döntöttem, csinálok egyet” – mondta mosolyogva. Sok más rekushoz hasonlóan első fekvőkerékpárját házilag készítette. „Kezdetben csak kisebb távokat – általában húsz–harminc kilométert – tettem meg vele. Három és fél éve tekerek. Májusban úgy döntöttem, megpróbálkozom egy hosszabb túrával. Bátorkesziről, Komárom és Tata érintésével a Vértesen keresztül a Velencei tóhoz, Seregélyesre indultam. Oda-vissza 303 kilométer, amit egy nap alatt tettem meg” – közölte. Elismerte ugyan, hogy a napi 303 kilométer szép teljesítmény, de szerényen hozzátette: a rekusok között szép számmal akadnak olyanok, akik naponta 500–600 kilométert tekernek le. Kinyílik a világNem véletlen, hogy valamennyi, kizárólag emberi erővel elért sebességi rekordot a rekusok tartják. Sík terepen, szélcsendben, kétszáz kilométeres rövidtávon a rekord jelenleg már 132 km/óra felett van. „Rengeteget köszönhetek a fekvőkerékpárnak. Kinyílt számomra a világ. Azt a távot, amit régebben autóval megtéve is hosszúnak tartottam, ma már fekvőkerékpárral teszem meg. Külön öröm számomra, hogy most már feleségem is velem tart. A rekus bringának köszönhetően új barátaim lettek. Szlovákiában egyelőre kevesen hódolnak ennek a szenvedélynek, de Magyarországon és Csehországban népesebb a tábor. Az interneten tartjuk a kapcsolatot. A facebookon Rekusokk néven alakult nyílt csoport. Gyakran előfordul, hogy valaki posztol egy útvonalat, amit szeretne megtenni, és út közben azt veszi észre, hogy innen-onnan csatlakoznak hozzá. Ilyen spontán akciónak indult az a karvai találkozó is, amelyen végül hetvenen vettünk részt. Magyarországról, Csehországból, sőt Erdélyből is jöttek rekusok” – mesélte Marcsa Bandi. Akik kedvet éreznek ahhoz, hogy kölcsönbringa helyett saját fekvőkerékpáron tekerjenek, azoknak azt tanácsolja, a lehető legtöbb típust próbálják ki. A megfelelő, egyedi, testre szabott fekvőkerékpár kiválasztása nem kis feladat. Érdemes körülnézni a használt kerékpárok között is. Ezek ára 500–600 euró körül van. Az új rekumbens kerékpárok ára 1000–2000 eurónál kezdődik, a felső határ a csillagos ég.