Faművesség mint matyó örökség

„Kiss Mátyás Matyóföld fővárosából, Mezőkövesdről nagy vargabetűvel érkezett a művészi pályára. A nyolcvanas években, a kommunista hatalom idején felsőfokú végzettsége ellenére sokáig nem talált munkát. A rendszerváltás után vállalkozni kezdett, évekig bérfűrészelőként dolgozott. Jobbára lambériát és kerítéselemeket gyártott, azonban a fa tisztelete és szeretete a művészi famunkára irányította a figyelmét” – mondta a kiállítást megnyitó Réz Gyula muzeológus. Kiss Mátyás autodidaktaként kutatásba kezdett. Elsősorban Matyóföldön kutatott régi faminták után. Első művészi kivitelű kapuját 1995-ben készítette. 1996-ban már nívódíjat nyert. „Az elmúlt években százötven alkotása kapott zsűriszámot. Kiss Mátyás munkáinak jelentős része fafaragás, kopjafa és címer.  Tulajdonképpen újjáélesztette a művészi faművességet. Alkotásai nemcsak Szlovákiába, hanem Romániába, Szerbiába, Ausztriába, Franciaországba, Németországba, Spanyolországba, Ausztráliába, az Amerikai Egyesült Államokba, Kanadába és Indiába is eljutottak” – sorolta Réz Gyula. A mezőkövesdi alkotó számtalan díjat és elismerést kapott (például Kézművesség remekei – 1997, Az ezredforduló remekei – 2000, Mezőkövesd Pro Urbe díja – 2000, Mezőkövesd díszpolgára – 2008). Alkotásai Párkányban december végéig tekinthetők meg.