EU-csúcs: vallon vészfékezés

Brüsszel. Az Európai Bizottság elnöke úgy véli, a napokban sikerül megállapodásra jutni az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodásról (CETA) az azt akadályozó belga Vallónia tartomány parlamentjével. Jean-Claude Juncker erről az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójának zárónapján beszélt.

Jean-Claude Juncker arról számolt be komoly akadály hárult el az egyezmény elől, Kanada ugyanis beleegyezett, hogy 2017. december 1-jén eltörli a vízumkényszert a román és bolgár állampolgárokkal szemben, amennyiben meg tudnak állapodni a CETA-ról. „Megdöbbentő, hogy az Európai Uniónak a demokratikus alapelvek mindegyikét közismerten betartó Vietnammal minden további nélkül sikerült megállapodást kötnie, de amikor Kanadával állapodnánk meg, amely mint tudjuk ugye, totális diktatúra, akkor mindenki amiatt izgul, hogy nem tartjuk tiszteletben az emberi jogokat” – mondta ironizálva az Európai Bizottság elnöke. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy továbbra is aggodalomra ad okot a Kanadával kötendő egyezség kérdése, amelyet egy kivételével mindegyik tagállam elfogadott, szerinte az ügy sokat árthat Európa megítélésének. A kanadai kereskedelmi miniszter szerint nem jön létre a Kanada és az EU között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás (CETA), mivel Belgium francia nyelvű Vallon régiójának miniszterelnökével nem tudott megegyezni.

Orbán Viktor kormányfő bejelentette, sikerült megakadályozni a kötelező betelepítési kvóták elfogadását. Igaz, szerette volna teljesen levetetni azt a kérdést a napirendről, mert szerinte ebben soha nem lesz konszenzus a tagállamok között, de ezt nem sikerült elérnie, Jean-Claude Juncker bizottsági elnök nem vonja vissza a javaslatot. A patthelyzet feloldására a soros elnököt, Szlovákiát kérte fel. A menekültek kérdésértől szólva Donald Tusk beszámolt arról, hogy a tagállamok állam- és kormányfőinek véleménye szerint fokozni kell az erőfeszítéseket a migrációs hullám, és különösen az Afrikából érkező bevándorlóáradat megfékezése, illetve a jogosulatlan menedékkérők visszaküldése érdekében. Elmondta, a migrációval kapcsolatban a vezetők megvitatták a tagállamok közötti szolidaritás kérdését és megegyeztek abban, hogy nem lesz „a la carte” szolidaritás. Helyette a hatékony szolidaritás formáinak kialakításán fognak dolgozni. A záródokumentumban arra is felszólították a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a menedékkérők Európai Unión belüli áthelyezésének felgyorsítása érdekében.

Angela Merkel német kancellár főként a szíriai helyzetről beszélt, hangsúlyozva, az Európai Uniónak minden lehetőséget nyitva kell hagynia arra az esetre, ha folytatódnak a civilek elleni barbár támadások Aleppónál. Merkel embertelenségnek, szavakkal nehezen leírhatónak nevezte az aleppói történéseket, amelyek egyértelműen súlyosan sértik a nemzetközi humanitárius jogot. Kijelentette, a polgári célpontok elleni támadások elkövetőit felelősségre kell vonni. A német kancellár emellett tartós tűzszünetre szólított fel, illetve arra, hogy a harcoló felek tegyék lehetővé a humanitárius segélyszállítmányok eljuttatását az ostromlott városban rekedt civilekhez.