Éteri vasfüggöny

Azután gyalogos-biciklis nemzetközi határátkelő nyílt a falu országhatárán. De minden fordulat újabb abszurditásokat hoz. Most a tévécsatornák kódolása és a digitális átállás fenyegeti a kisszelmencieket, illetve a 150 ezres lélekszámú kárpátaljai magyarságot. Elsötétülnek-e a képernyők a határon túl? Mit tesznek, ha nem jutnak legálisan magyar tévéműsorokhoz?

– Ezen a számítógépen fut a program, amelyik nyolc másodpercenként föltöri a műholdas antenna által fogott kódolt jelet. Úgy tudom, a nagra 3 kódrendszer nyolc másodpercenként változtatja a kódot, a számítógépes program nyolc másodpercenként töri föl. Ehhez állandó internetkapcsolat kell a központi szerverrel, amely vagy Nagyváradon, vagy New Yorkban vagy valahol Új-Zélandban van.
– A net vezeték nélküli?
– Telefonvonalon jön. A számítógép a dekódolt jelet juttatja el a beltéri egységbe, ahonnan megy tovább a tévékészülékbe. Így hatvanhét magyar nyelvű műsort tudunk nézni, kifogástalan minőségben. A feleségemnek hiányzik még egy, föltelepítjük neki, az lesz a hatvannyolcadik magyar csatornánk. Ez itt a maximum. 
– Milyen program fut a számítógépen?
– Ezt nem mondják meg.
– Ki nem mondja meg?
– A hacker, aki föltelepíti. Havi öt dollárért bérlem tőle, szóbeli megegyezés alapján. Mindent személyesen intézünk, írás semmiről sincs. Ha nem fizetek, a program marad, a dekódolás megszűnik, nincs kép.
– Hogyan kell fizetni?   
– Havonta jönnek a pénzért. Gondolom, körzetekre osztották a hackerek a nyolcezer lakosú Csap három és fél ezer magyar lakosának háztartását, és még így is megéri nekik. Lehetne úgy is, hogy Magyarországon egy rokon vagy ismerős hivatalosan megvásárolja a kártyát valamelyik szolgáltatótól, s áthozzuk. Ez a megoldás három-, négy-, ötezer forintba kerülne. De Kárpátalján ennyiért nem nézünk televíziót.
Kisszelmencen, a kettézárt falu kárpátaljai felében ez a megoldás egyelőre nem lehetséges.
– Nálunk még nem olyan gyors az internet, hogy egy ilyen fejlett feltörő rendszerbe bekapcsolódhassunk – a legényszobában ülünk Mitro Ambrus kovácsmesterrel. Kezében a távirányító: lean back versus lean forward – ahogy az euroatlanti úton beszél a verzátus médiaevő. Azaz hátradőlve élvezzük a digitális kínálatot? Vagy ellenkezőleg, előrehajolva összpontosítunk az általa megvalósítható szándékainra?
A kisszelmenci kovács leans forward.
Előredőlve figyeli, hogy a képernyő mikor lesz sötét. Mi nézhető maradt a nem is oly távoli múlt gazdag magyar nyelvű kínálatából?
Szabadon fogható, földi sugárzású műsor az m1 és az m2, az előbbi egy kicsit mákos, szakszerűbben mondva: szemcsés. A tv2 is szemcsésen jön be, ahogy a Zemplén Tv is. Jól fogható az ungvári tévé napi félórás magyar adása.
Műholdról, kódolás nélkül vehető Kisszelmencen a Duna1 és a Duna Autonómia csatorna. A műholdas m1, m2, a tv2, az RTL Klub már kódolt, ahogy a Hír Tv, az ATV, az Echo meg a többi is...   
– A sporttévék is mind kódoltak! – mondja a kisszelmenci kovács. – Azelőtt a Disney, a Cartoon, mind ment magyarul, díjtalanul. Most pedig azt olvasom az újságban, hogy januártól még több magyar tévé lesz fizetős. Azokat az árakat itt senki nem tudja megfizetni majd. Eszközeink se lesznek. Nyugat-Európában a szolgáltatók ingyen adják az előfizetőknek a vételhez szükséges eszközöket. Mi semmit nem kapunk! Igaz, nem is vagyunk előfizetők. De nem is lehetünk, mert Ukrajnába nem jön be szolgáltató. Azt mondják, hogy azokért a díjakért, amiket itt lehet elkérni, a törvényes működés ráfizetéses.   
Az ukrán jogi környezetet sem tartják biztonságosnak a szolgáltatók. Nincs semmilyen garancia rá, így szól az egyik ellenérvük, hogy bármilyen alacsony összegű előfizetési díjat be lehessen szedni.  
Kiszolgáltatott emberek, kisszelmenciek, kárpátaljai magyarok: az elmúlt évszázad változásait majdnem minden esetben fenyegetésként, csapásként kellett megélniük. Mint a legutóbbi kedvező változást is, az ikerfalut kettévágó vasfüggöny 2005. augusztusi eltávolítását, ami vízumkényszeres schengeni határt hozott nekik. Nem egyszer hiába indulnak el, mert az európai uniós szlovák határcsendőr fejében rendre ujjáépül a vasfüggöny, s ilyenkor az ungvári magyar konzulátus által kiadott schengeni vízummal nem engedi át őket Nagyszelmencre. Olyan ez, mintha a szlovák eurós érméket Brüsszelben nem fogadnák el…
A legújabb fenyegetés a csatornák kódolása, illetve a digitális átállás. Ez utóbbinak a végső dátuma 2011. december 31. Ekkorra ki kell kapcsolni a földfelszíni analóg televíziós adókat. A kabarét még megnézhetjük majd, de éjfél után a Himnuszt már nem hallgathatjuk meg, mondják a kisszelmenciek.
A sztálini vasfüggönyön áténekelte fontos híreit az ikerfalu népe.
Az éteri vasfüggönyön hogyan küzdjük át magunkat?   
– Még a PVTV-t is kódolás nélkül foghatjuk! Valahonnan Erdélyből adják, pecázós-vadászós csatorna – mutatja készülékei képernyőjét Pista, a boltos, a kisszelmenci cityben. – Az oroszok és az ukránok viszont semmit nem kódolnak! Mondják is, hogy a magyarokat most kiütik a tévéből!
Pista boltjától egy pár lépés Schengenia határa, s azon túl Nagyszelmenc, Tóth Lajos polgármester háza. 
– Földi antennán tudjuk fogni az m1-et, az RTL Klubot, a tv2-őt, a Zemplént, ez utóbbit nem túl jó minőségben – mondja Tóth Lajos. – De ezek el fognak majd tűnni. A faluban a pozsonyi Digi Slovakia szolgáltatja a tévéműsorokat. Kezdetben jóval több magyar programot nézhettünk. Nem tudjuk miért, de csökken a magyar csatornák száma. A négy évvel ezelőtt kötött szerződésre nem hivatkozhatunk, mert abban nincs fölsorolva, hogy az előfizetett csomagban milyen csatornáknak kellene lenniük. 
– A kódfeltörés itt is divatban van? – kérdezem.
– Ugyan…
A Digi Slovakia alapcsomagjának magyar nyelvű műsorai a Duna1 és Duna2, a sportcsatornák, az m2, m1, tv2, az HBO1 és az HBO2. A Hír Tv, az Echo és az RTL az utóbbi időben esett ki belőle…
Amikor minderről Tirts Tamással beszélgettem, akkor még az azóta már átalakult és nevet változtatott médiahatóság, az Országos Rádió és Televízió Testület tagjaként mondta el: 2011-ben konferencia lesz arról, hogyan jussanak médiához a kisebbségek. 
A témakörrel tiszteletet parancsoló európai megállapodások foglalkoznak. A határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban 1989. május 5-én kelt európai egyezmény preambuluma kimondja: „az információs és kommunikációs technológia folyamatos fejlődésének továbbra is az információk és az eszmék – eredetüktől független és határokon átívelő – kifejezéséhez, megismeréséhez, átvételéhez és továbbításához való jogot kell szolgálnia.” De azok a fogalmak, amelyekkel mi magyarok dolgozunk – anyaország, kisebbség, nemzetiség, népcsoport… –, elő sem fordulnak e nemzetközi jogi dokumentumban, amely nemzeti jogrendszerünkbe is beépült, a Magyar Köztársaság 1998. évi XLIX. számú törvényeként.   
Gyakran olvasni viszont a szubszidiaritásról!
A sokszor hivatkozott elvet a kárpátaljai kódfeltörők maguk szerint értelmezik: döntésüket a legalacsonyabb szinten hozzák meg, és az ember által írott szabályokon kívülre kerülve a természetjogban, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 10. cikkének 1. bekezdésében keresnek – többek között – támaszt: „Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson.”
Amit a kódfeltörők és előfizetőik tesznek, nem legális, de legitim. Azt mondja erről egy sokat látott kisszelmenci honfitárs: 
– Mint a tévé hőskorában! Össze fogunk majd járni oda, ahol jó kódfeltörés van. Legalább összejövünk esténként.  (Zelei Miklós)