Értékes ajándékokkal gyarapodik az intézmény

„Az egykor a Fonód család birtokában lévő nádfedeles parasztházat az ott élő Lídia néni halála után a kilencvenes évek közepén az örökösöktől vásárolta meg a község – tájékoztatott Komjáti László polgármester. – Mindeddig azonban csupán a legszükségesebb állagmegőrzés folyt, és látogatókat sem tudtunk fogadni. Ezért merült fel az ötlet, hogy a múzeum bevonásával próbáljuk a lehető legcélszerűbben kihasználni a közösség javára. A bérbeadásra már az önkormányzat is áldását adta, így hamarosan aláírhatjuk a szerződést.” A házban egyébként még jelenleg is a néni berendezési tárgyai, használati eszközei találhatók, amelyek többsége – a községben összegyűjtött egyéb tárgyakkal együtt – a majdani berendezés alapjául szolgál.

„Intézményünk olyan vidékekre is ki szeretné terjeszteni kulturális tevékenységét, ahol eddig nem volt hagyománya a múzeumi életnek – mondta Fehér Csaba múzeumigazgató. – Ezért is fogadtuk örömmel a nemesócsaiak felajánlását. Most folyik a leltározás, majd a restaurálás, konzerválás következik. Magát az épületet pályázati pénzből szeretnénk felújítani; az önkormányzattal közösen a kulturális minisztérium »Obnovme si svoj dom« néven kiírt pályázatából próbálunk forrást biztosítani rá.” Bár a nemesócsai parasztház kívülről szinte teljesen megegyezik a martosi tájházzal, berendezésükben nagyon különböznek. „Az ócsai ház berendezésén jól tetten érthető az a polgárosodási folyamat, amely a Csallóközben jóval korábban beindult, mint Martoson – fejtegette az igazgató. – Ám ez is mindenképpen jelentős kultúrtörténeti értékkel bír.” A tervek szerint ősszel, de legkésőbb tavasszal mindenképpen meg szeretnék nyitni a látogatók előtt a tájházat. Komjáti László elárulta azt is, hogy a tájház mellett szabadtéri színpad is épül majd.

Az utóbbi időben azonban nem ez volt az egyedüli ajándék, amely a múzeum gyarapodását szolgálja: Ferenczy Anna a múzeumnak ajándékozta értékes képzőművészeti gyűjteménye egy részét. A művésznő 46 festményt, zömében szlovákiai magyar festőművészek alkotását adományozta az intézménynek. A képekből összeállított tárlat március 19-éig látható a múzeum főépületében. A művésznő egyik kérése ugyanis az volt, hogy a festményeket évente tegyék hozzáférhetővé a nyilvánosság számára is. Az adomány összértéke meghaladja az egymillió koronát.

Ugyancsak szép gesztusnak számít a békéscsabai könyvkötők egyesületének felajánlása, miszerint ingyen újrakötik a múzeum történeti könyvtárának 60 kötetét. „Az egyesület néhány tagja nemrégiben nálunk járt, és nagy hatást tett rájuk történelmi könyvtárunk – mondta Fehér Csaba. – Nem sokkal később felajánlották, hogy a magyar kultúrtörténeti szempontból legértékesebb kiadványokat ingyen átkötik.”