Érdektelen Bodrogköz?

A szerdai rendezvényen részt vett Gaál Gyula, a magyar gazdasági és közlekedési minisztérium politikai államtitkára, Rácskay Jenő, a minisztérium politikai államtitkárságának főosztályvezető-helyettese, valamint Varga György, Magyarország kassai főkonzulja és Rákóczi András, a KIÚT térségfejlesztési egyesület záhonyi elnöke is.

A rendezvényen Nagy Dezső polgármester – miután bemutatta a várost a vendégeknek – beszélt a települést és a régiót sújtó gondokról. Elmondta, hogy a Bodrogköz hanyatlása akkor kezdődött, amikor a trianoni határrendezéskor kettészelték az addig egységes régiót, s ennek következtében a két térség közötti kereskedelem fokozatosan leállt, hisz közúti határátkelőhely csak Sátoraljaújhelyen volt. A régió évszázadokon keresztül gazdaságilag Ungvár vonzáskörzetébe tartozott, ám a második világháborút követően ezt a várost is határ zárta el a Bodrogköztől. A szocializmus évtizedeiben Tiszacsernyőben és Záhonyban is jelentős vasúti áruforgalmat bonyolítottak le, de a rendszerváltást követően, mindkét település nehéz helyzetbe került.

A két térséget összekötő utak állapota fokozatosan romlott, s manapság, az európai csatlakozás küszöbén furcsa helyzet állt elő. Az országokat eddig elválasztó politikai államhatárok eltűnnek ugyan, ám a Bodrogközben nincsenek olyan utak, melyeken közlekedhetnének a teherszállító járművek. A megfelelő infrastruktúra hiánya pedig alapvetően gátolja a befektetők megjelenését a térségben. Jellemző, hogy Magyarország 800 millió dolláros beruházással a hetedik legjelentősebb külföldi befektetője Szlovákiának, a Bodrogközben mégsem telepedett meg egyetlen jelentősebb magyar vállalat sem. A régió felemelkedését segítené, ha a közúti áruforgalom Ukrajna irányába a régión haladna keresztül, de a szlovák kormány belátható időn belül nem tervezi gyorsforgalmi út építését a térségben. A tervezett magyarországi M3-as autópálya folytatásaként épülő autóút nyomvonalát Barabás irányába jelölték ki, így az elkerüli a közeli Záhonyt, amelyen jelenleg a legnagyobb kamionforgalom halad keresztül.

Gaál Gyula elmondta, hogy a magyar kormány kénytelen volt ezt a kompromisszumos megoldást választani, mert az ukrán tárgyalópartnerek más útszakasznak a fejlesztésébe nem voltak hajlandók beleegyezni. A határ menti szlovákiai települések számára létszükség lenne a 4-es főút Zemplénagárd és Nagytárkány közti szakaszának felújítása, mert így megindulhatna az áruszállítás Kisvárda felé. Ugyancsak szükség volna egy Tuzsér mellett felépítendő Tisza-hídra, mert a folyón átívelő legközelebbi híd is több mint hatvan kilométerre található Királyhelmectől. A tárgyaláson szóba került egy tárkányi kikötő megépítésének gondolata is, amely megkönnyítené az észak-déli irányú folyami áruszállítást.

A találkozón megegyezés született arról, hogy a határ menti bodrogközi települések a közeljövőben szakemberek bevonásával közös térségfejlesztési tervet dolgoznak ki, amelyben vázolják elképzeléseiket, és konkrét fejlesztési célokat jelölnek meg. Ez a terv az egyik alapfeltétele annak, hogy a térség sikeresen pályázhasson országos vagy uniós támogatásért. A régió gazdasági felemelkedésének az általános pénztelenségen, az infrastruktúra fejletlenségén és a földrajzi elszigeteltségen kívül egyéb gátjai is lehetnek. A Királyhelmecen rendezett megbeszélésen a meghívott tizenkét polgármester közül mindössze három jelent meg.