Emléktáblát avattak Kodály Zoltán tiszteletére Galántán

A Csemadok galántai székházának falán helyezték el Túri Török Tibor szobrászművész alkotását, Kodály Zoltánt ábrázoló domborművét. Ünnepélyes átadását a Galántai táncok ősbemutatójának 90. évfordulója alkalmából tartották vasárnap délután. Miután a Kodály Zoltán Gimnázium énekkara gömöri népdalokat énekelt, Mézes Rudolf, a Csemadok Galántai Területi Választmányának titkára Péczely Sarolta harminc évvel ezelőtt megfogalmazott gondolataival kezdte beszédét:

„Életművet folytatni nem lehet, de annak szellemében tovább küzdeni a még el nem ért célokért, emberi és művészi értékek kibontakoztatásáért, megbecsüléséért olyan feladat, amely méltó Kodályhoz és méltó azokhoz, akik e küzdelem terhét, a kodályi örökséget vállukra vették.”

Kodály Zoltán özvegye üdvözletét küldte az ünnepség résztvevőinek és kifejezte abbéli reményét, hogy hamarosan ellátogathat a zeneszerző tiszteletére készített emlékhelyekre, vagyis a most, illetve az egy héttel korábban, a fennállásának 70. évfordulója alkalmából a Kodály Zoltán Gimnáziumban átadott domborműhöz. Mézes Rudolf beszélt még a 2023-as év fontosságáról, hiszen Galántán hármas Kodály-évfordulót ünnepelhetnek. 1943 májusában, vagyis 80 évvel ezelőtt avatták a város díszpolgárává a zeneszerzőt, 90 évvel ezelőtt, 1933. október 23-án mutatták be a Galántai táncokat, 100 évvel ezelőtt pedig, Budapest létrejöttének 50. évfordulója alkalmából november 12-én bemutatták Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című operáját. Erre Galántán a XXII. Kodály Zoltán Nemzetközi Hegedűverseny megrendezésével emlékeznek meg november 16-18-án, majd december 16-án, Kodály Zoltán születésnapján a hagyományos ünnepi karácsonyi koncerttel zárják az emlékévet.

Kertész Attila, a Magyar Kodály Társaság volt elnöke, a szervezet Pécs-Baranyai Tagozatának tiszteletbeli elnöke Kodály Zoltán „szeretett városában”, Galántán tisztelettel köszöntötte az egybegyűlteket.

„Galánta a Mátyusföld és egész Szlovákia magyarsága nagy tisztelettel és szeretettel ápolja Kodály Zoltán emlékét, egész életművét, szellemiségét. Ebben mindig jelentős szerepe volt a Csemadok vezetőinek, tagságának. Köszönjük”

– hangsúlyozta. Elmondta továbbá, hogy a Galántai táncokat a Budapesti Filharmóniai Társaság alakulásának 80. évfordulójára írta Kodály Zoltán, aki a galántai gyermekkorának állít emléket. A zeneszerző kutatásaiban rátalált azokra a 18. század végi magyar táncok zongorakivonataira, amelyek egyik füzetére az volt írva, hogy a galántai cigányoktól származik. A híres Mihók János prímás vezette galántai cigánybanda volt az első, amelyet a gyermek Kodály Zoltán először hallott, játékuk nagyon mély benyomást tett rá.

„Egyszer azt mondta, legyen ez hírmondó, hadd folytassa ez a kis mű a régi galántai hagyományokat. Kodály szerénységgel a kis műről a tulajdonképpeni Galántai táncokról beszélt”

– tette hozzá Kertész Attila. A továbbiakban Kodály Zoltán olyan műveiről beszélt részletesen, amelyekben Petőfi Sándor verseit dolgozta fel, mivel az ő tiszteletére szeptemberben adtak át emléktáblát ugyanezen a helyen. Beszédét azzal a gondolattal zárta, hogy Kodály Zoltán a művei által üzent a nemzetének és ezt ma is meg kell hallani.

Bónis Ferenc zenetörténész, a Magyar Kodály Társaság egykori elnöke 2008-ban a következőt írta a Galántai táncok kottájának előszavában: „A Galántai táncok a nemzet történelmének azt a korát idézi fel, melyben a magyarság, katasztrófák évszázadai után, újra magára talál alkotó elszántságban és méltóságban, nekilát a nyugat-európai kultúrához vezető, szétrombolt utak újjáépítéséhez, és önálló hanggal újra megjelenik Európa zeneéletében.”

A vasárnapi ünnepségen a dombormű leleplezése után Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos, Szacsúri János, Magyarország pozsonyi nagykövetségének konzulja, Kertész Attila, a Magyar Kodály Társaság volt elnöke, a szervezet Pécs-Baranyai Tagozatának tiszteletbeli elnöke és Mézes Rudolf, a Csemadok Galántai Területi Választmányának titkára helyezett el koszorút, majd újra a gimnázium énekkara énekelt Kempski Sári vezetésével. Az emléktábla átadásán Mihalovič Veronika, a gimnázium diákja verset szavalt, Holop Zsóka pedig a műsorvezető szerepét töltötte be.

Az ünnepség este a galántai neogótikus Esterházy-kastélyban folytatódott a Komáromi Kamarazenekar és a Galántai Kodály Zoltán Daloskör koncertjével.