Emlékoszlopot avatnak

Zsíp. A Rimaszombati járás keleti felében, a Balog völgyében fekvő Zsíp község október 2-án falunapot szervez. A helyi önkormányzat ezen a napon címert és zászlót is avat, a református egyház presbitériumával közösen pedig emlékoszlopot lepleznek le a község kora gótikus, kazettás mennyezetű és korabeli freskókkal díszített templomának és az egykori lelkészlaknak a tőszomszédságában. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseinek emléket állító alkotást Igó Aladár hanvai fafaragó készítette. Az egykori lelkészlak falán Izsó Miklósnak, a magyar romantikus szobrászat egyik legnagyobb alakjának emlékére emléktáblát avat a Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás.

A rimaszombati Petőfi-szobor megálmodójának zsípi kötődései már korábban is ismertek voltak, a szoborállítás előkészületei során pedig további bizonyítékok kerültek elő. Izsó Miklós anyai ági nagyapja, Szathmári Mihály Zsípen volt lelkész és a református iskola rektora. A kutatások szerint Izsó Miklós gyermekkorának egy részét Zsípen töltötte, valószínűleg tanulmányait is a nagyapja által vezetett egyházi iskolában kezdte. A kutatások szerint a későbbi művészt komoly hatások érték Zsípen, egyrészt anyai nagyapja, Szathmári Mihály, másrészt Almási Balogh Sámuel, híres serkei tudós-lelkész részéről.

Izsó 1847-ben a rimaszombati Jakovetz Antalnál volt kőfaragó inas, a szabadságharc bukása után a családi legenda szerint a Balog menti kisközségben bujkált, majd 1853 és 1856 között Ferenczy Istvánnál, a magyar szobrászat megteremtőjénél tanult szintén Rimaszombatban. A Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás, amely egyben a rimaszombati Petőfi-szoborbizottság is, ezzel az emléktáblával kíván adózni Izsó Miklós emlékének ebben a Balog-völgyi kisközségben. A zsípi ünnepségek, melyek alkalmával a magyar művelődéstörténet újabb két emlékhellyel gyarapodik, szombaton, október 2-án délelőtt 10 órakor kezdődnek a helyi református templomban.