Élő hagyomány, átörökített tudás

A világon egyedülálló kurtaszoknyás viseletéről, a rotundájáról és kéttornyú templomáról nevezetes Bény község azon kevés falvak egyike, ahol még időben ráébredtek, hogy a szokásokban, a táncokban, a dalokban, a viseletben átörökített generációs tudást nem szabad veszni hagyni. A lelkes hagyományőrzők elhivatottságához nem fér kétség.

Bény

„A hetvenes években Csókás Feri bácsi volt az, aki a falu közösségét ráébresztette, hogy a páratlan örökséget, amit szüleink és nagyszüleink hagytak ránk, meg kell becsülni. Lelkesedése az idősebbekre és a fiatalabbakra is átragadt. Fáradhatatlanul, szívvel-lélekkel tette a dolgát. Én afféle mindenesként folyton a nyomában voltam” – mesélte Kocka Katalin, aki a kilencvenes években vette át a stafétát Csókás Ferenctől. A kurtaszoknyát nemcsak a bényi lányok és asszonyok viselték, hanem a környező településeken (Kéménd, Kisgyarmat, Garampáld, Kőhídgyarmat és Bart) is ez volt a módi. A legenda szerint a török pasa rendelte el a szoknyák megkurtítását, mert kíváncsi volt a menyecskék lábára, akik asszonyi furfanggal jártak túl a pasa eszén: a szoknya alját ugyan megkurtították, de derékrészét megtoldották, így hossza semmit sem változott. A prózaibb magyarázat szerint a takarékosság vitte a nőket arra, hogy a nemes és drága anyagból készült szoknyákat a lehető legrövidebbre szabják. „A hetvenes évekig rövid vagy parasztszoknyának hívták. A nyolcvanas években Méry Margit néprajzkutató adta a kurtaszoknya gyűjtőnevet a viseletnek” – mondta Kocka Katalin.

A bényi hagyományőrzők rendszeresen részt vesznek hazai és külföldi fesztiválokon, ahol nemcsak a viselettel, hanem műsoraikkal is nagy sikert aratnak. A kurtaszoknyás falvak lakodalmait bemutató feldolgozás teljes képet nyújt az egykori lakodalmas szokásokról. „Próbáink ugyan nem rendszeresek, de annál intenzívebbek. Ha felkérést kapunk, akkor heti két-három próbát is tartunk. Sajnos a fiatalok szétszélednek a nagyvilágban. A faluban nincs iskola, ami összefogná a gyerekközösséget, nagyon nehéz összeverbuválni őket egy-egy fellépés előtt” – jegyezte meg a hagyományőrző csoport vezetője. Ezért elsősorban a szülőket és nagyszülőket kell megnyerniük. „Az ő segítségük és támogatásuk nélkül a gyerekeket nehéz motiválni” – tette hozzá Katalin. A karácsonyi hagyományok mellett a farsangi tojásszedés hagyományát is sikerült megtartani. A hagyományőrzés jegyében András napján az egykori falusi disznótorokat idézve kolbásztöltő versenyt rendeznek, de tartottak aratóversenyt is. A hagyományos aratás emlékét őrzi a Kenyér című film is.

„A hagyományok és a szokások mellett fiataljainknak szeretnénk továbbadni táncainkat is. A bényi ugrós, kiperdítős, bukós, csárdás, verbunk és négyes lépéseit sajnos csak az idősebbek ismerik. Jó lenne ezt a tudást továbbadni” – jegyezte meg a bényi Csemadok hagyományőrzőinek vezetője.

Legközelebb az őrsújfalui ÉS?! Színházat mutatjuk be.