Elköltöztetik a galambokat Somorjáról

Somorján évek óta gondokat okoz a háztetőkön fészkelő népes galambpopuláció. Sármány Ervin, a városi hivatal vezetője lapunknak elmondta, néhány régebbi ház tetején telepedtek meg a galambok.

„Ha hiányzott egy cserép, akkor a galambok beköltöztek a padlásra, ott éltek, piszkítottak. Volt olyan lakóház, amelynek padlásán 10–15 centiméter vastagon állt a galambürülék. Az épületek környékén is szemeteltek a galambok. A fokozatos tetőcserével minden épültet lezártunk, de a galambok maradtak”

– magyarázta a probléma eredetét a városi hivatal vezetője.

Ugyan a padlásra már nem jutnak be a galambok, de továbbra is a tetőkön tanyáznak. A lakosokat is bosszantják a szárnyasok, amelyek a panelházak balkonjait is összepiszkítják, sok a toll és az ürülék a környékükön. Sármány szerint az egészségügyi kockázatok miatt is rettegnek a lakosok a galamboktól, amelyek népes rajokban portyáznak, így a ragadozó madarakat is elijesztik, ezért gyakorlatilag nincs természetes ellenségük, ami gyérítené a populációt. Leginkább a téli hónapokban lepik el a háztetőket, amikor beindulnak a mezőgazdasági munkák, akkor inkább csak éjszakára jönnek be a városba a galambok. Mivel kilövéssel nem csökkenthető a populáció, ezért a város a Vad Szárnyak (Divé krídla) Polgári Társulás segítségével befogja a tetőkön tanyázó galambokat. Január közepéig 1303 szárnyast zártak ketrecbe és szállítottak el Somorjáról.

Daniel Haraba, a társulás képviselője az önkormányzat portáljának azt nyilatkozta, hogy a városi galamboknak nem túl jó a tájékozódási készségük, ezért alig öt százalék esély van arra, hogy 100–120 kilométerről visszataláljanak Somorjára. A magasabban fekvő területeken a hidegebb időjárás és a természetes ragadozók miatt csak feleannyi utódot tudnak kikölteni, mint a városban. A lakosokat megosztja a probléma kezelése, néhányuk szerint a befogás helyett arra kellene koncentrálni, hogy helyben alakítsanak ki más szállásokat a galamboknak, például galambdúcok építését javasolják a Duna-parton. Sármány Ervin azt mondta, hogy egyik módszer sem teljesen hatékony a galambok gyérítésére, ugyanis jó körülmények között megnégyszereződik a galambállomány.

„Nem létezik tökéletes megoldás. Addig helyezzük ki a kalitkákat, amíg van értelme, amíg a határban nincs táplálékuk a galamboknak” – zárta Sármány Ervin.