„Elindultam szép hazámból...”

Öt kategóriában hetvenhárom alsó és felső tagozatos, valamint gimnazista diák jelentkezett a seregszemlére, így két teremben két zsűri szakértelmére bízva folyt a verseny.

Az első és második kategória teljesítményét Horváth Géza zselízi tanár és karnagy, Garamvölgyi Szilvia zenepedagógus és a zsűri elnöke, Klimo Gyula, a helyi művészeti alapiskola igazgatója bírálta el. A többi kategória versenyzői közül Kiss Beáta lévai tanárnő, Szombath Gyula zenetanár és karnagy, valamint Écsi Gyöngyi előadóművész, a zsűri elnöke választotta ki a legjobbakat.

„Mivel délelőtt van, fáradtabb a hang, az időjárás sem jó az éneklésre, most tehát kicsit fényesebbé tesszük a hangot – magyarázta a beéneklés fontosságát Horváth Géza. Fontos, hogy egyszerre dolgozzunk, hogy senki ne lógjon ki, senkit se lehessen kihallani.” S röpködtek a szótagok, „szszszsz”, „bom-bom-bom”, „jaa-aa-aa”, „mann-mann-mann”, csillogtak a szemek, és fényesedtek a hangok.

Menčík Viera, a Zselízi Magyar Tannyelvű Gimnázium igazgatónője megköszönte a pedagógusoknak és a szülőknek, hogy az igényes kultúrát is művelik. „Célunk, hogy helyes úton haladjunk kultúránk, hagyományaink ápolásában”. Horváth Judit negyedikes gimnazista Kulcsár Tibor Gyökerek című versét szavalta el, diák és felnőtt résztvevők közösen elénekelték az „Elindultam szép hazámból...” kezdetű népdalt, majd elkezdődött a verseny. Az első és a második kategória versenyzői átvonultak egy kisebb oldalterembe, a többi három kategória résztvevői pedig a színházteremben ereszthették ki a hangjukat. Huszonnégyen a harmadik kategóriában mutathatták meg tehetségüket, hárman az ötödik kategóriában, a többi három csoportban átlagban tizenöten mérettettek meg. Tizennyolc iskolából érkeztek a diákok, hogy bizonyítsák Kodály Zoltán szavait: „Régi fának ága vagyunk, mély a gyökerünk...”

Mezőségi, zoboraljai, kéméndi kurtaszoknyás, dunántúli bőgatyás, magyarbődi és más népviseletekben léptek föl a folklór ezer kincsét fölvillantó gyerekek. Horváth Géza a merészséget, a szép hangokat dicsérte meg, azt, hogy egy-két kivételtől eltekintve hangnemileg egymáshoz illeszkedtek az egymás mellé válogatott dalok.

A felsőbb kategóriák értékelése előtt Écsi Gyöngyi mesélt fóliái között dzsippen száguldozó újgazdagokról, léleknél fehérebb felhőn ücsörgő Péter apostolról és sok minden másról. Most már tudja mindenki, hogy „a Billában, Kauflandban nincs tej, ha bábaguzsalyt legel a tehén”. A maradék három kategória kiértékelését is Écsi Gyöngyi tartotta meg. „Legfontosabb a tisztán éneklés, hogy eltaláljuk a hangokat ott, ahol vannak, s ez azért nem mindig sikerül, mert nincs bennünk elég nagy csend, hogy meghalljuk őket, túl sok zajban élünk – figyelmeztetett a zsűrielnök. – Lehet énekelni csak szájjal, de lehet szívvel és lélekkel is. Az éneklés az életmód, az igazi énekes énekelve él.” Écsi Gyöngyi azt tanácsolta a fölkészítőknek, hogy sok eredeti felvételt hallgattassanak a gyerekekkel, mert „nem lehet művészeti iskolai képzéssel autentikusan népdalt énekelni, gyönyörű hangok születhetnek úgy, de nem népdal”.

Az I. kategória 3. helyezettje a farnadi Farkas Noémi, 2. a farnadi Miklós Izabella lett. Első helyen ketten végeztek: a gímesi Csámpai Péter és a nagysallói Németh Eszter. A II. kategória 3. helyén a lévai Szamotni Tünde végzett. Két 2. helyezett lett, a felsőszeli Deák Zoltán és a kolonyi Németh Melinda. Az első díjat a kolonyi Bencz Gabriella kapta. A III. kategóriában a nagycétényi Grezso Kinga 3., az ipolysági Szikora Barbara 2. lett. Az 1. díjon két farnadi lány, Saróka Liliána és Berek Annamária osztozott. A IV. kategória 3 helyezettje a kétyi Kacska Zsuzsanna, 2. a zselízi Fóthy Réka lett. Ismét két első díj talált gazdára – a farnadi Takács Veronika és a zselízi Mézes Mátyás énekelte ki magának. Az V. kategória 3. helyén a berencsi Varga Katalin, 2. helyén a zselízi Szebeni Katalin végzett. Első helyezett a zselízi gimnazista Horváth Mária lett. (fm)