Elhúzódó palotaper Kassán

Egy idős hölgy felszólította az illetékeseket, hogy adják át neki a palota kulcsaitA szerző felvételeAz idős hölgy 2001-ben levelet küldött a városi hivatalba, amelyben felszólította az illetékeseket, hogy ürítsék ki a palotát, és adják át neki a kulcsokat. Ekkor derült ki, hogy a telekkönyvben a Jakab-palota valóban az ő nevén szerepel, ráadásul a hölgy az egykori tulajdonos Prágában élő lányától vásárolta meg az épületet 16 millió koronáért. A város illetékesei arról sem tudtak, hogyan és mikor szerezte vissza az említett nő szülei egykori tulajdonát. Szerintük az átírás során törvénysértés történt. Nem nyugszanak bele a palota elvesztésébe, azt továbbra is városi tulajdonnak tartják, a kulcsok átadása helyett pedig a bíróságon kértek találkozót az idős hölgytől és jogi képviselőjétől, valamint az épületet korábban eladó leszármazottól.

A pereskedés hetedik éve folyik, a tavalyelőtt született ítélet ellen az alperes fellebbezett. Az idős hölgy azonban nem sokkal később elhunyt, örökösei pedig nem jelentkeztek. Hallatott viszont magáról az egykori tulajdonos Prágában élő lánya, aki az eddigi perköltségek kifizetése ellen nyújtott be fellebbezést. Az illetékes bíróság szóvivője szerint a testületnek előbb ezt az ügyet kell lezárnia, csak azután foglalkozhat a tulajdonjogi viszonyok tisztázásával.

A Jakab palotát 1899-ben építette Jakab Péter, aki maga tervezte a furcsa, meghatározhatatlan stílusú épületet. A zsidótörvények értelmében a háború alatt a palotát elvették tőle: 1945-ben itt volt Eduard Beneš államfő kassai székhelye, majd állami tulajdonba került. Az épületet a rendszerváltás után műemlékké nyilvánították.

Jakab Péter lánya tizenhárom évvel ezelőtt, az ingatlanok viszszaszolgáltatásáról szóló törvényre hivatkozva fordult a bírósághoz szülei egykori tulajdonának ügyében. A bíróság ekkor elutasította a keresetet, ám a kitartó nyugdíjas 1996-ban ismét próbálkozott, és ezúttal jogilag érvénytelennek minősítették a szülők által 1941-ben kötött szerződést, amelyben a Jakab-palotát több más épületre cserélték. Kassa város ekkor már nem szerepelt alperesként az ügyben, ezért nem képviseltethette magát a tárgyaláson. Később a hölgy ügyvédjének valamilyen úton-módon sikerült közjegyző által hitelesített bizonylatot szereznie arról, hogy a palota ügyfele tulajdonát képezi. A felperes jogi képviselője szerint a palota vélhetően ügyvédi mesterkedés és hivatalnoki figyelmetlenség folytán került annak idején egy magánszemély tulajdonába.