Élettárs mint örökös

Szeretném megkérdezni, ha valaki csak élettársi kapcsolatban él, ugyanolyan módon örököl-e, mint a házastárs? Öt és fél éve élek együtt egy férfival élettársi kapcsolatban, de hivatalosan nem ugyanabba a lakásba vagyunk bejelentve. Az élettársamnak van egy fogyatékos testvére, akiről én gondoskodom. Gyermekei nincsenek. Az örökségre csak a rokonság jogosult, vagy én is számításba jöhetek?

Jelige: Az élettárs is örököl?

A Polgári törvénykönyv értelmében az öröklésnek kétféle formája létezik: a törvényes, és a végrendeleten alapuló öröklés. A törvényes örökösöket négy csoportba sorolhatjuk be. Az elsőbe tartoznak az örökhagyó gyermekei (amennyiben már nem élnek, akkor az ő gyermekeik és így tovább a többi leszármazott) és házastársa, akik egyenlő részben örökölnek. Amennyiben az örökhagyónak nincs leszármazottja, a második csoport örököl: a házastárs, az örökhagyó szülei valamint mindazon személyek, kik az örökhagyóval közös háztartásban éltek a halálát megelőző legalább 1 éves időszakban, és részt vettek a közös háztartás fenntartásában (pl. az élettárs, vagy akiket az örökhagyó tartott el.) A házastárs az első csoportban nem lehet kizárólagos örökös, de a második csoportban már igen, és ekkor legalább az örökség fele őt illeti. A harmadik csoportba tartozók csak abban az esetben örökölhetnek, ha az örökhagyónak sem a házastársa sem a szülei nem élnek már. Itt szintén szóba jöhetnek az örökhagyóval közös háztartásban élők (ők a 2. csoportban egyedül nem örökölhetnek) valamint az örökhagyó testvérei (vagy azok gyermekei). Amennyiben a harmadik csoportban sem örököl senki, az utolsó lehetséges örökösök a negyedik csoportban az örökhagyó további felmenői: nagyszülei vagy azok gyermekei.

Az örökhagyó saját maga is befolyásolhatja az örökösödést, amennyiben végrendeletet készít, melyben meghatározza, hogy egyes vagyontárgyait kire hagyja, azzal a megkötéssel, hogy leszármazottait az örökségből nem zárhatja ki.

Az élettárs tehát – a házastárssal ellentétben – csak akkor lehet törvényes örökös, ha az élettársi viszony az örökhagyó halálát megelőző 1 évben fennállt, és az örökhagyónak nincsenek gyermekei. Kizárólagos örökös pedig csak akkor lehet, ha az örökhagyó szülei már nem élnek, és a testvérei, valamint azok leszármazottai sem. A leírt esetben tehát, ha a szóban forgó úrnak nincs felesége és gyermeke, a szóba jöhető örökösök a második csoportban az élettárs és a szülő. Ha a szülők már nem élnek, a törvény szerint az úr élettársa és testvére az örökös, akik egyenlő arányban örökölnek. Lehetőség van azonban arra is, hogy a szóban forgó úr végrendeletet készítsen, és minden vagyonát az élettársára hagyja.

Gulyás Éva, ügyvéd,

a CLA – a Kalligram alapítvány jogelemző csoportjának munkatársa