Egyelőre nem tervezik szociális lakások építését Rimaszombatban

A városatyák egyelőre csak meghallgatták és tudomásul vették az építésügyi és vidékfejlesztési minisztérium tanácsadójának, Jozef Šovčíknak a beszámolóját. A régióban az elmúlt években több település sikeresen kivitelezte a szociális lakásépítési programot, Rimaszombat önkormányzata azonban egyelőre visszafogottan áll a kérdéshez. A képviselők nagyobbik része elvileg ugyan támogatna egy ilyen programot, de kétségeik vannak annak megvalósíthatóságával és fenntarthatóságával kapcsolatban. Az egyik, kereszténydemokrata színekben megválasztott képviselő, Viliam Vaš egyenesen azt rótta fel, hogy az állam csak a szociálisan hátrányos helyzetűeket, azok közt is igen nagy arányban főleg a romákat támogatja a szociális lakások építésekor, miközben a többi állampolgárról megfeledkezik. Még 2008-ban a Dúsa utcai lakótelep melletti területet szemelték ki huszonnégy alacsony komfortfokozatú lakás építésének céljaira. Emiatt is kisebb vita alakult ki az önkormányzatban, többen azon a véleményen vannak, hogy más helyet kell keresni a tervezett lakásoknak. Ján Čeman szerint olyan területre kell felépíteni a lakásokat, ahol az odaköltözők jó szomszédokat kapnának, nem pedig a Dúsa utcai telepet, ahol csak a lehangoló látvánnyal és több polgártársuk felelőtlen hozzáállásával találkoznának.
A 2008 végén kidolgozott megvalósíthatósági tanulmány szerint egy huszonnégy lakásos tömböt építenének az első fázisban. Viszont már most közel negyven jelentkezőről van tudomása a Dúsa utcai telepen dolgozó szociális terepmunkásoknak. Igény a tervezett lakások akár háromszorosára is lenne, a telepen ugyanis alig száz lakásban több mint nyolcszázan élnek. Van olyan kétszobás lakás, amelyben három generáció, tizennégy-tizenhat ember él egy fedél alatt. A terv szerint mintegy 470 ezer euróba (14 millió korona) kerülne a huszonnégy lakás felépítése, az infrastruktúra kialakítása pedig további 94 ezer euróba (2 millió 800 ezer korona). Ha az építendő lakások alapterülete nem haladja meg a negyven négyzetmétert, akkor az Állami Lakásfejlesztési Alaptól az építkezés összköltségeinek nyolcvan százalékát lehet megpályázni, húsz százalékát maguknak a leendő bérlőknek kell bebiztosítaniuk. Az infrastruktúra kialakítására hetven százalékos támogatást lehet igényelni, húsz százalékot képezhet a saját munka értéke, a fennmaradó tíz százalékot a város állná saját költségvetéséből. Értesüléseink szerint a tervezett huszonnégy lakásos tömb engedélyeztetési folyamatának még idén októberben el kellett volna kezdődnie. Hogy végül hol és hány alacsony komfortfokozatú lakás épül Rimaszombatban, az valószínűleg csak a jövő évi költségvetést meghatározó ülésen derülhet ki.