Egy városi múzeum alapjául is szolgálhatna a gyűjtemény

Három éve nyílt meg a tornaljai székhelyű Kulturális Antropológiai Műhely néprajzi-helytörténeti kiállítása, amelyen a Dél-Gömör lakosságának élete a 19–20. század fordulóján című állandó tárlat is megtekinthető.

Az állandó kiállításnak voltak előzményei, hiszen a Csehszlovákiai (később Szlovákiai) Magyar Néprajzi Társaság gömöri csoportja rendszeresen szervezett a művelődési házban tematikus időszaki kiállításokat. Ugyanakkor Tornalja nem rendelkezett – és tulajdonképpen ma sem rendelkezik – megfelelő kiállítóteremmel, ezért született az az elképzelés, hogy létre kellene hozni egy állandó kiállítást, legjobb lenne egy tájházat. Az 1993-ban a társaság által Tornalján megrendezett Régió és népi kultúra elnevezésű nemzetközi tudományos tanácskozáson vetette fel Ujváry Zoltán, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem professzora, hogy célszerűbb helyi vagy regionális múzeumban gondolkodni, amely egyfajta tudományos műhely is lehetne, a város vállalná a terem biztosítását, a hazai és a magyarországi szakmabeliek pedig minden segítséget megadnának a múzeum berendezéséhez.

Ám évek teltek el anélkül, hogy a város részéről érdeklődés mutatkozott volna az intézmény létrehozására. Végül az 1999-ben megalakult polgári társulás, a Kulturális Antropológiai Műhely vette kézbe a dolgokat. Különféle alapoktól és alapítványoktól – egyebek mellett a PHARE-től, a szlovák és a magyar kulturális minisztériumtól, az Illyés Közalapítványtól – nyert támogatásoknak köszönhetően, de még inkább köszönhetően azoknak, akik a kiállított tárgyakat kölcsönadták vagy odaajándékozták, sikerült létrehozni a létesítményt.

A kiállítás négy részlegből áll. Az elsőben a térség földrajzi, geológiai és botanikai adottságaival ismerkedhetnek meg a látogatók. Áttekintést kaphatnak a régió etnikai összetételének változásáról és azokról a műemlékekről – függetlenül attól, hogy a Gömört ketté- szelő országhatár melyik oldalán találhatóak –, amelyeket érdemes felkeresni. A bronzkori leletek – edények – mellett látható Nepomuki Szent János 18. század végéről származó barokk homokkő szobra. A két tárlóban a környék iskoláira vonatkozó dokumentumok és helyi birtokívek, valamint korabeli fényképek tekinthetők meg.

A következő részleg a régió népművészeti értékeit mutatja be különféle, fából készített használati eszközök és szőttesek segítségével, megtekinthető például a kenderfeldolgozáshoz szükséges összes eszköz. A kiállítást a lakásbelső, a berendezési tárgyak, szerszámok és a Túroc-völgyi népviseletek teszik teljessé.

Az egyesület megbízásából 2000 nyarától 2002 végéig kisebb-nagyobb megszakításokkal különféle szakértők vettek részt kutatásokban, mások a kiállítás céljaira bérbe adott épületet állították helyre. Az állandó kiállítást 2001. október 12-én nyitotta meg Balassa M. Iván, a Szentendrei Szabadtéri Múzeum igazgatója egy tudományos konferencia keretében. Azóta több sikeres időszaki kiállításra került sor a Kulturális Antropológiai Műhely jóvoltából. Sajnos, az állandó kiállítás 2003 óta – tekintettel a korlátozott anyagi lehetőségekre – csak előzetes bejelentés után látogatható. Mivel a pályázatokon nyert támogatásokra hosszú távon és folyamatosan nem lehet egy intézményt alapozni, ismét felmerült a kérdés, hogyan tudna az önkormányzat segítséget nyújtani a kiállítás megtartásához. A legjárhatóbb útnak az az elképzelés tűnik, mely alapján a kiállított anyag átkerül egy városi tulajdonban levő épületbe, a kulturális minisztérium pedig városi múzeumként jegyezné be. A szakmai felügyeletet tovább gyakorolhatná a megfelelő szakembergárdával rendelkező, s a kiállítást életre hívó egyesület. Az alapok elkészültek, lehet építkezni.