Egy nő levágott feje volt a kerámiakorsóban

<p>Verebély. Trójával és Mükénéhez hasonló késő bronzkori település maradványaira bukkantak a régészek a Zsitva menti kisváros határában. Időszámításunk előtt 2200 és 1500 között kb. ezren lakhatták a nemrég feltárt várost, amelyet végül tűzvész pusztított el.</p>

VRABEC MÁRIA

A szakemberek még nem fejezték be a munkát, de már most tudják, hogy a település tudományos jelentőségét illetően a világ tíz legfontosabb bronzkori lelőhelye közé tartozik. Mostanáig 140, aránylag tágas lakóházat tártak fel – mindegyik 12–13 méter hosszú és 6–7 méter széles, szalmatetős faépület, középen kemencével. Egy házban a korabeli viszonyoknak megfelelően hat-hét ember lakott, a leletekből a régészek arra következtetnek, hogy színesfémek feldolgozásával foglalkoztak, amelyeket Selmecbánya környékéről szekereken szállítottak. „Ezen a tájon nem jellemzőek a város jellegű települések, egyelőre nem is tudjuk megmondani, miért épp Verebély mellett épült ilyen jelentős központ. Fontos szerepe lehetett ebben a különböző kultúrák találkozásának, de annak is, hogy a Zsitva folyóba épp itt ömlik öt patak, vagyis van elég ivóvíz, és a földek is termékenyek” – magyarázta Jozef Bátora, a Comenius Egyetem régészeti tanszékének vezetője, aki a kezdetektől irányítja az ásatást.

A négyezer éves bronzkori város kb. húsz hektáron terült el, de ennek a területnek csak ötödén laktak, a többin gazdálkodtak. „A várost övező három árok közül egy ma is látható, mellette épült fel az akropolisz, a korabeli városközpont. A házak kör alakban egymás mellé épültek, közöttük másfél méter széles utcácskák húzódnak. Ilyen fejlett és a társadalom magas fokú szervezettségére utaló építkezési móddal Trójában, Mükénében és a Földközi- tenger vidékén találkozunk. Nálunk ez az első ilyen jellegű település, ezért is vagyunk nagyon kíváncsiak, mi mindent rejt még” – mondta Jozef Bátora. A leégett házakból már eddig is sok használati tárgy került elő – főleg kerámiaedények, fonott vesszőkosarak, gabona őrlésére használt kövek, csontokból és szaruból készült szerszámok és bronztűk. Feltételezhető, hogy a lakosok sietve hagyták el a települést, mert a tűz a szalmatetőkön át villámgyorsan terjedhetett. Arra a kérdésre, pontosan mikor pusztított, házakban talált megpörkölődött gabonaszemek vizsgálata ad majd választ. A legérdekesebb és legrejtélyesebb lelet, amit a régészek az egyik házban találtak, egy kerámiakorsóba rejtett, állkapocs nélküli női fej. Az áldozat húszéves lehetett, és a régészek szerint az itt élők feláldozhatták, hogy eltávolítsák az ártó szellemeket.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?