Egy épület kálváriája

„A református egyházra vonatkoznak a beneši dekrétumok” – véli Viera Kadašová ügyvéd, aki a rimaszombati állami gimnázium kontra református és evangélikus egyház perben egyebek mellett a beneši dekrétumokra hivatkozva visszaköveteli az államnak a Daxner utcai impozáns épületet.

A német újreneszánsz épület eredetileg az Egyesült Protestáns Gimnázium alma matere volt, ám működését 1945-ben betiltották. Utána az épületben – amelyet 1954-ben a szlovák parlament határozata alapján visszamenőleg államosítottak – állami intézmények kaptak helyet. „A protestáns gimnázium fenntartója és tulajdonosa a Rimaszombati Református Gyülekezet és a Kishonti Evangélikus Esperesség volt” – tájékoztott Molnárné Pelle Beáta, a Tompa Mihály Református Gimnázium igazgatója. „Időközben a Kishonti Evangélikus Esperesség megszűnt, helyette az Evangélikus Gyülekezet, valamint a Rimaszombati Református Gyülekezet kérte és kapta vissza az épületet. A szerződést 1995. november 30-án írták alá; az állami gimnázium igazgatósága kiadta az épületet. A változást 1996 februárjában jegyezték be a telekkönyvbe. A telekkönyvi kivonatok alapján a tulajdon osztatlan egység, a két egyház között fele-fele arányban oszlik meg.”

Az állami gimnáziummal 1996 áprilisában kötöttek bérleti szerződést 1997. január 1-től 2001. december 31-ig, tavaly egy évvel meghosszabbították. A dokumentum tartalmazza azt a kitételt, hogy érvényessége alatt létrejöhet egy egyházi gimnázium, és az állami gimnázium helyet ad neki az épületben. ĺgy törvényes keretek között 1999-ben megalakulhatott a református gimnázium, amelyet az év februárjában besoroltak az iskolahálózatba. Miután 1999 tavaszán a tulajdonosok felszólították a gimnázium igazgatóságát, rendezze tartozásait – addig nem fizettek bérleti díjat –, a gimnázium keresetet adott be a bíróságra. Ebben kérte a visszaadási egyezség megsemmisítését, és az épület viszszaállítását állami tulajdonba, mivel az állami gimnázium igazgatója hatáskörét túllépve írta alá a szerződést. Az eljárás során kiderült, a feltevés nem fedi a valóságot; a kiadás idején az épület tulajdonosa az állami gimnázium volt. A járásbíróság alapos bizonyítási eljárás alapján igazságos döntést hozott: elutasította a gimnázium keresetét. A vesztes fellebbezett. „Megismételték a keresetben foglalt, az előző bizonyítási eljárás során megcáfolt, jogilag nem igazolható állításaikat. Érthetetlen, hogy fő érveik között a hírhedt és szégyenletes beneši dekrétumokra hivatkoznak. A gimnázium politikai úton igyekszik érvényt szerezni jogtalan követelésének” – mondta Mede István, a református egyház jogi képivselője.

A református gimnázium igazgatónője felháborítónak tartja, hogy Kadašová ügyvédnő irredentizmussal és fasizmussal vádolta meg a református egyházat. „A három megkezdett iskolai év azt igazolja, hogy a hozzánk beíratott gyerekek száma nem csökkent, a per ilyen szempontból nincs hatással az intézmény működésére.” Az üggyel a besztercebányai kerületi bíróság foglalkozik. Az egyházak és jogi képviselőik bíznak benne, hogy körültekintően vizsgálja meg az ügyet, és helybenhagyja a járásbíróság ítéletét.

Erdélyi Géza református püspök elmondta, mind a kulturális minisztérium, mind a miniszterelnöki hivatal illetékesei szerint az egyházakra nem vonatkoztathatóak a beneši dekrétumok. Ezt a per szempontjából is fontos véleményt azonban mind a mai napig nem juttatták el írásban a püspöki hivatalba.