Egy egyszerű templom, tiszta formákkal

Többek közt az ágostai evangélikus templom, ahol Mikszáth Kálmán írót 1847. január 18-én megkeresztelték. 

Nagykürtösről dióhéjban 
A település első írásos emléke 1245-ből való, IV. Béla, második honalapító király királyi kancelláriájában keletkezett, az oklevél Curtus néven említik, az oklevél pedig az ipolysági kolostor tulajdonviszonyait hitelesíti a tatárdúlás után. A Borovszky-féle Nógrád megyei monográfiában egy érdekes utalás van a hely nevére. Eszerint: „Az egyik dülőt »Ne bojsza« magyarul: »Ne félj«-nek nevezik. Az itteni néphagyomány szerint e dombon Lehel vezér kürtjébe fújt, s ezért nevezték el a községet Kürtösnek.” Már hogy ebből mi igaz, s mi mese, azt nehéz eldönteni. Valószínűbb, hogy a honfoglaláskor itt telepedett le a Kürt nemzetség egy része, a szálláshelyeinek neve pedig helynévként máig megmaradt. A település termékeny patakvölgyben van, a patak vize egykor több vízimalmot is hajtott, a kelet–nyugati és észak–déli kereskedelmi utak, Kékkő várának közelsége mind hatással voltak Nagykürtös életére és fejlődésére. A 16. században egy ideig török felségterület, a Szécsényi szandzsák része volt, birtokolták a Balassák, majd ismét elnéptelenedett, a 17. század végén, 1680-ban telepítették újra, főként szlovák lakossággal. Akik részben magukkal hozták az ágostai evangélikus vallást, részben pedig a földesurak vallásához alkalmazkodtak. Nagykürtös urai a Balassák után a poltári Soós és a Kiskürtösi család, majd a Csemitzky, Ambrózy, Tihanyi családok voltak. Ők mind lelkes ágostai evangélikusokként a templom építésére is áldoztak. Egyes források szerint 1636-tól áll a templom. A szent hely, ahol Mikszáth Kálmánt megkeresztelték, 1847. január 18-én. 

Mixadt, Mixad, Mikszáth
Idén májusban emlékeztek meg Mikszáth Kálmán halálának száztizedik évfordulójáról. Az író nógrádi kötődése messzire nyúlik az időben. Fennmaradt arról adat, hogy a család férfiági ősei közül a 17. században többen evangélikus lelkészként működtek, Jénában és Wittenbergben jártak teológiára. Név szerint 1707-ben Mixadt Mátyást jegyzik az iratok, mint ágostai evangélikus lelkészt. A család későbbi férfitagjai már inkább gazdálkodással foglalkoztak, így az író édesapja, Mixadt János kocsmabérlőként, gazdálkodóként próbálta eltartani családját. Felesége Ebeck faluból származik, ősi család leszármazottja, Nemes Veres Mária volt leánykori neve. Érdekesség, hogy a fennmaradt anyakönyvi bejegyzés szerint a fiúgyermeket 1847. január 18-án Mixadt Kálmány névre keresztelték, a nagykürtösi ágostai evangélikus templomban. A bejegyzés szerint fennmaradt a keresztszülők neve is. Az írónak nemes Sárközy Dienes és Hartyánszky Istvány voltak a keresztapjai, keresztanyákként Ns. Mesko Anna és Ns. Divéky Mária nevét őrizte meg az anyakönyv. Nemes előnevekkel szerepelnek itt az ősök és fogadott családtagok, komák és komaasszonyok, s valóban azok is voltak, afféle elszegényedett kisnemesek, akik jórészt polgári foglalkozást kerestek maguknak vagy megmaradtak kisbirtokos földművesnek. Ők és a hozzájuk hasonló nógrádi magyar és tót atyafiak lettek Mikszáth Kálmán író ihletői, regényeinek, elbeszéléseinek, novelláinak, karcolatainak halhatatlan alakjai. A templom, ahol Kálmányt keresztelték, ma is az evangélikusoké, úgy tudni, ugyanaz a keresztelő edény szolgál a szent szakramentumok kiszolgálására, amelyben az írót keresztelték. A nagykürtösi templomnak a belső tere szinte alig változott az elmúlt majd kétszáz éve alatt. Egy kinti emléktáblával gazdagodott azonban, mely Kálmány, azaz Mikszáth Kálmán keresztelésének állít emléket. 

Tájoló:

Nagykürtös a 75-ös, Losonc– Érsekújvár közti főúton érhető el, az evangélikus templom az 527-es mellékúton, a 48.2053/19.3441 GPS-koordinátáknál található.