Dunai teherhíd és ipari park – fő eurorégiós célok

Mint arról lapunkban az utóbbi években többször is beszámoltunk, a párkányi és az esztergomi térség településeit magába foglaló, határon átnyúló Ister–Granum Eurorégió egyik fő stratégiai célja (s ezt a hosszú távú fejlesztési terv is tartalmazza), hogy a leghamarább 2015-re tervezett, kétszer kétsávos dunai teherhíd kapcsán ipari park, logisztikai központ, kikötő és nemzetközi átrakodó állomás is létesüljön a szlovákiai oldalon. Mivel a teherhíd elég sokára valósulna meg, alternatív megoldásként egy rendszeres teherkompjárat létesítésén is gondolkodnak.

Ugyanis – mint azt egy tavaly, Budapesten közzétett szakértői, megvalósíthatósági tanulmány leszögezi – ebben a térségben adott egy súlyos recesszióba süllyedt határ menti térség a szlovákiai oldalon, és vele átellenben egy erősen iparosodott térség – logisztikai potenciál nélkül. Az észak–déli irányú szállítási útvonal problémájának megoldása semmiképpen sem várhat 2020-ig. Ráadásul: mivel a híd építése jelentős mértékben támaszkodik más infrastrukturális beruházások meglétére (a szlovákiai oldalon elvezető út megépítése), ez a határidő igencsak kockázatosnak tűnik. Ezért is lenne jobb megoldás egy teherkomp – a tanulmány szerint. A mellette szóló érvek még: gyorsabb megvalósítás és megtérülés, környezetkímélő megoldás, kombinált fuvarozási rendszer részeként üzemelne, azaz vasúti–vízi és közúti–vízi viszonylatban, politikai kockázata gyakorlatilag nincs, élénkíti a foglalkoztatottságot, kiegyenlíti a két oldal gazdasági különbségeit.

A tanulmány szerzői szerint az esztergomi Suzuki gyárnak is jól jönne a teherkomp, de az új, dunai teherhíd is, mert Esztergom és Párkány képes volna a jelenleg a magyarországi 10-es úton bonyolódó közúti áruszállítás jelentős részét egy intermodális logisztikai központ segítségével vasútra vagy vízre terelni. A Suzuki várhatóan jelentősen megnövekedő, mintegy 600 kamionnyi heti beszállításait Győrből a párkányi, kihasználatlan teherpályaudvarra lehetne áttelepíteni. Az Ebednél ma kihasználatlan átrakodó pályaudvar mellett kialakítandó logisztikai terminál és egy raktárbázis segítségével a just-in-time szállításokra támaszkodó gyár számára biztosítható volna az időbeni alkatrész-utánpótlás. Minthogy ezen alkatrészek jelentős hányada Japánból és Ázsia más országaiból vízi úton érkezik Hamburgba, várhatóan megélénkül majd a vízi szállítás is a térségben – fejtik ki a dokumentumban.

A nagyszabású terv potenciális helyszínei tehát a párkányi papírgyár melletti kikötő – ennek közelében állna majdan a teherhíd is –, a párkány–ebedi átrakodó állomás és pályaudvar, valamint logisztikai raktárközpont, de Párkány városa a Sládkovič utcánál, a jelenlegi vasútállomás környékén is számol egy ipari park kialakításával, mert ott is adottak az infrastrukturális feltételek, befektető azonban még nem akadt.

Ebeden a község tulajdonában egy 38 hektáros terület található, ahol szintén a közelben találjuk a víz-, villany- , és gázvezetéket, s hosszú távon ezzel a területtel számol az eurorégió is. Ebből a területből már idén mintegy 5 hektárnyit kínált fel a község egy magyarországi, betonelemeket gyártó cégnek, ám – mivel a falu 120 koronát kért egy négyzetméternyi területért, a cég viszont maximum hetvenet adott volna – nem tudtak megegyezni. Erről Nagy Tibor polgármestertől értesültünk.

Ocskay Gyula, az Ister–Granum Eurorégió szakelőadója ehhez csak annyit fűzött hozzá: a konkrét esetben irreális magasabb árakat kérni, s nem igazán várható komolyabb befektető megjelenése mindaddig, amíg a cégeknek nem lesz mivel és hol átkelniük a Dunán – méghozzá minél közelebbi ponton.