Dobó csontjaira bukkantak a kriptában?

A zömmel helyiekből álló kutatócsoport tagjai bíznak abban, hogy a leletek között vannak Dobó István, az egri várkapitány földi maradványai is. Lakatos László, a munkálatokat vezető vállalkozó elmondta, a falubeliek mindig is úgy vélekedtek, hogy a Szerednye várában 1572 májusában elhunyt egri hős végső nyughelye Dobóruszkán található, ám annak pontos helyét senki sem ismerte. Ezt a feltevést erősíti az a latin nyelvű felirat, mely az oltár melletti vörös márvány síremléken található: „Itt fedi sírja Dobó Istvánt, ki az egri falaktól visszaveré hajdan sok ezernyi hadát a töröknek, s ellenségei felett ülvén kitűnő diadalmat véle Magyarhon végveszedelmét messze elűzte.” A síremléket egy másik korabeli felirat szerint az egri várkapitány fia, Dobó Ferenc állíttatta 1601-ben. „Fiúutódja, Dobó Ferenc állította ezt az emléket az országos gyászra igazán méltónak.” A szarkofág darabjai jelenleg a templom oltárának két oldalán vannak elhelyezve, így azok semmiképp sem rejthetik az egri hős csontjait. A dobóruszkai teplomban látható a síremlék fedőlapjának 1995-ben készített pontos másolata is. Annak eredetije, melyet még 1833-ban Buttler János gróf adományozott Pyrker egri érseknek, ma is megtekinthető az Egri Vármúzeumban. A legenda szerint a gróf azért lopatta el Dobóruszkáról a becses ereklyét, hogy ezzel eszközölje ki az érseknél a Különös házasság című Mikszáth-regényből ismertté vált frigyének felbontását.

A múlt század elején Magyarországon mozgalom indult Dobó István földi maradványainak felkutatására, így Dobóruszkán 1914-ben az Ungvár Megyei Közművelődési Egyesület támogatásával meg is kezdődtek az ásatások. A munkálatok során bukkantak rá arra a kriptára, amelyet most a kutatócsoportnak sikerült újra feltárnia. Az I. világháború miatt akkor a kutatást felfüggesztették, mondván ezt majd később, nyugodtabb körülmények között folytatják. Erre azonban csak most kerülhetett sor. Weiszer Attila plébános tájékoztatása szerint a kutatás megkezdése előtt az egész templomot átvizsgálták egy ultrahangos készülékkel. Ez mutatta ki, hogy az oltártól néhány méternyire egy nagyobb üreg van a föld alatt, melyet aztán rövid keresés után sikerült megnyitniuk. Valószínű, hogy az üreget az idők során többször víz árasztotta el. Az, hogy az ott talált két fémkoporsóban nem Dobó hamvai vannak, szinte teljes bizonyossággal állítható. A leletek a 18. és a 19. század fordulójáról származnak, a koporsókban pedig viszonylag magas rangú egyházi személyek nyugszanak: kanonokok és címzetes apátok. Ez egyértelműen megállapítható a ruhamaradványokból. Az elkorhadt fakoporsó kb. 1750 tájáról származik, így abban sem lehetnek Dobó István hamvai. Az üreg sarkában összegyűjtött csontok eredetéről egyelőre szinte semmit sem tudnak. Azokat a jövőben antropológusok és régészek vizsgálják meg, valószínűleg ezért a csontokat egy rövid időre elszállítják majd Dobóruszkáról. Fodor László régész tájékoztatása szerint Dobó István földi maradványai biztosan nincsenek az Egri Vármúzeumban lévő síremlék szarkofágjában. Bár a múltban többször szerették volna megszerezni a csontokat, azokról mindössze annyit tudtak kideríteni, hogy valahol a dobóruszkai templomban találhatók.