Díszpolgár avatással egybekötött könyvbemutató Ekecsen (FOTÓK)

Közel százan gyűltek össze szombaton Ekecsen, a kultúrházban, ahova Apácaszakállas településrészről is többen érkeztek. A helyiek már jól ismerik Ravasz Józsefet, Apácaszakállas szülöttét. Műveinek irodalmi értéke számottevő jelentőségű a felvidéki kortárs magyar irodalomban, ahogy a szerző közösségteremtő ereje is, mellyel a mai napig fáradhatatlanul dolgozik a cigányság érdekképviseletéért. Magát magyar ajkú cigányként definiálja, aminek – főleg gyermekkorában – sokszorosan kárvallottja volt. Ám a sok munka és a kitartás, ami a meg nem szűnő derűlátással párosult meghozta gyümölcsét. Közösség, szervezet, múzeum és még emlékmű is fűződik a nevéhez, múlt szombaton pedig életének 75. évében átvehette szülőfaluja, Ekecs-Apácaszakállas díszpolgárának címet. 

„Nem most fogok sírni, majd otthon”

 – mondta miután átvette a kitüntetést, majd folytatta a beszélgetést az őt ünneplőkkel. 53 éve már, hogy nem lakik a községben, mégis gyakorta visszatér ide, sőt, ragaszkodik hozzá, hogy új könyveinek első bemutatója mindig az apácaszakállasi kultúrházban legyen, ahogy ahhoz is, hogy halála után a szülei mellett, az apácaszakállasi temetőben búcsúztassák és temessék majd el.

A várótermek miértje

A fent említett két író mellett az eseményen jelen volt még Hodossy Gyula, József Attila-díjas író, költő, Nagy Iván, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum igazgatója, valamint Somogyi Alfréd, református lelkész, egyetemi oktató. Az ünnepi műsor Nagy Hanna szavalatával kezdődött, majd Hodossy Gyula lépett a mikrofon elé, aki Balázs F. Attilát és legújabb kötetét, az Európai váróterem című könyvet mutatta be a közönség előtt. A 15 évig Ekecsen élő alkotó Erdélyből származik, jelenleg Magyarországon él. Világjárása során sok tudást és tapasztalatot halmozott fel, melyből alkotásai születtek. 

„Balázs F. Attila nagyon szereti a várótermeket. De vajon honnan utazik és hová? A legfőbb kérdés pedig, hogy miért? Verseivel bizonyítja, hogy kellenek az állomások az ember életében, a mi életünkben is. Vannak olyanok, akik úgy szeretik a szülőföldjüket, hogy ott maradnak és soha nem mennek el. Balázs F. Attila szülőföldjének szeretete abban nyilvánul meg, hogy járja a világot és megismeri azt. Az által, hogy kortársai lehetünk a költőnek, egyúttal mi is ott vagyunk verseiben”

 – méltatta a szerzőt Hodossy Gyula.

Megelevenedő emlékek

Stojka Amanda és Veréb Mónika, az Ekecsi Egyesített Iskola diákjainak szavalata után, Bertók István zongoraművész ült hangszere elé, hogy Ravasz József egy megzenésített szerelmes költeményét adja elő. Az író, költő, romológus és egyetemi docens Ravasz Józsefet jelenleg is foglalkoztatja a cigány identitástudat kutatása és a kisebbségi lét kérdése. Legutóbbi, most bemutatott két könyve az Apácaszakállasi emlékeim és a Mindennapi verskenyér mellett több másik kézirata is kiadás előtt áll, melyeken szerkesztői jelenleg is dolgoznak. Az író szerint az Apácaszakállasi emlékeim című könyv műfaját tekintve nehezen behatárolható, de Nagy Iván mégis szemléletesen írta körül méltatásában, aki a könyvből felolvasott idézetekkel, érdekes háttérismeretekkel tette színesebbé beszédét. Kihangsúlyozta, hogy a könyvben felvillanó gyermekkori emlékek és a korhű társadalmi élet szemléletes leírása által könnyedén felelevenedik az olvasóban a régi világ, benne az akkori ízekkel és látvánnyal. Ez ugyanis már közkincs, a falu kollektív tudatának része.

Polgármesteri díjak

Nagy Iván méltatása után Ravasz József állt a közönség elé, aki miután köszöntötte a jelenlévőket, részleteket olvasott fel Apácaszakállasi emlékeim című könyvéből. Hosszan sorolta a Ekecs-Apácaszakállas akkoriban jól ismert községrészeit és azokat a helyeket, üzleteket, boltokat, melyek talán még ma is a köznyelv részei, de egyre kevesebben ismerik őket és pontos hollétüket. A felsorakoztatott elnevezések hallatán többen felkacagtak, vagy mosolyogtak a közönség sorai között, a nevekhez ugyanis többen emlékeket is társítottak. A szervezők igyekeztek különleges zenei élménnyel is gazdagítani az estét, Cseh Tamás és zenekara lépett a közönség elé hangszereikkel, akik fellépésük után a visszatapsot követően még ráadást is játszottak. Ekecs község önkormányzata nem csak díszpolgári címmel készült, hanem a polgármesteri díjakat is kiosztott, melyek közül egyiket Ravasz Jenő, Cseh Tamás mellett zenélő harmonikaművésznek adott át életének 75. éves születésnapja alkalmából és az évtizedes múltra visszatekintő, nagy jelentőségű zenei munkásságáért. Balázs F. Attila is polgármesteri díjat vehetett át alkotói tevékenységéért és születésének 70. éves jubileuma alkalmából. A díjakat Polák László, Ekecs község polgármester, valamint Algeyer Rozália alpolgármester adták át.

Díszpolgári páholy

Az zenei élmény után Somogyi Alfréd szólt Ravasz Józsefről, hosszan, de ahhoz mégsem eléggé, hogy a szerző teljes életútját összefogja, de nem is ez volt a célja. Méltatásában személyes élményeket is felidézett, visszatekintett 35 éves ismeretségükre és igyekezett eddig életútjának az összes fontos mérföldkövét megemlíteni, melyek a közösségteremtés területén, szakmai és magánéletében is kiemelkedő jelentőségűek. Somogyi Alfréd után Polák László, Ekecs polgármestere ragadta újra magához, aki az est főszereplőjét, Ravasz Józsefet szólította, majd ünnepélyesen átnyújtotta a díszpolgári kitüntetést. Ravasz József neve a cím átvételével olyan nagyra becsült személyiségek, orvosok és karizmatikus tanítók, Ekecs további díszpolgárai mellé került, mint Kissling Eleonóra, Pethes Endre, Halász Aurél Emil, Öllős Géza, Öllős Árpád, Fónod Zoltán, Németh Jenő, Ekecs Géza, ismertebb nevén Cseke László, Czellárik Mária, illetve Varga Frigyes.

Támogatott példányok

A beszédek végeztével a közönség egy-egy példányt vehetett magához a három kiadványból, mégpedig ingyenesen, melyet aztán aláírathatott a szerzőkkel is. Újra Cseh Tamás és zenekara játszott, majd kisvártatva megérkezett az ünnepeltek tortája, melyből minden jelenlévőt megkínáltak. Az este kedélyes hangulatban ért véget.

Ravasz József tanszékalapító, szakmai és érdekképviseleti szervezetek, civil közösségek létrehozója, máig aktív tagja és pártfogoltak mentora. 

Munkásságáról röviden:  
1990 – Roma Demokratikus Unió Párt társalapítója – Pozsony
1991 – Romani Kultúra (kulturális szervezet társalapítója) – Pozsony
1991 – ROMA, háromnyelvű folyóirat társalapító szerkesztője – Pozsony
1991 – Roma Kultúra Tanszék – Nyitrai Pedagógiai Főiskola
1991 – Déli Hírlap (Csalóközi regionális hetilap alapító főszerkesztője) – Dunaszerdahely
1999 – A Roma harmadik szektor – Késmárk
2000 – Roma Parlament – Poprád
2001 – Mára Sándor Alapítvány lektora (képzési programok a hatóságok és a közvélemény számára)
2002 – Polgár (Városi közéleti hetilap alapító főszerkesztője) – Dunaszerdahely
2004 – Városi Hivatal Dunaszerdahely (szakmai tanácsadó és koordinátor – esélyegyenlőség, közösségi és oktatási programok)
2004 – A Szlovákiai Író- és Művészeti Társaság alapító elnöke – Dunaszerdahely
2004 – A Romológiai Kutató- és Módszertani Intézet alapító elnöke – Dunaszerdahely
2005 – A Szlovák Köztársaság Oktatásügyi Minisztériuma, szakmai tanácsadó, szakértői bizottság tagja, a roma gyerekek iskolaügyi problémáinak megoldása) – Pozsony
2006 – A Roma Holokauszt Emlékmű létrehozója, nemzetközileg és állami szinten elismert évenkénti megemlékezések rendezője – Dunaszerdahely
2012 – 2018 – Strasbourgban az Európai Unió Parlamentjében a Romák Európai Fórumának Szlovákiai szakértője
2013 – A Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Munka Főiskolájának docense
2004 – 2016 – Szlovákia Romaügyi Kormánybiztosi Hivatala tanácsadó testületének tagja
2017 – A Roma Holokauszt Kutató Intézet alapító elnöke – Dunaszerdahely
2019 – A Csallóközi Romák Néprajzi Múzeumának alapítója – Dunaszerdahely