Diadal, majd tragédia a Langtang Lirungon – mi történt Ondrej Húserkával?

A két alpinista október 30-án 11.00-kor érte el a hegycsúcsot, majd csaknem három napig nem lehetett hallani róluk semmit. Ez nem feltétlenül jelent rosszat az alpinizmusban, hiszen a mászók ilyenkor rendszerint már igen fáradtan az ereszkedésre összpontosítanak, de mással is számolni lehet (pl. hogy lemerült, elveszett vagy megsérült a kommunikációs eszközük).

Rossz hírek...

A csendet november 2-án reggel Húserka hozzátartozóinak segélykérései törték meg: az angolul keringő Facebook-bejegyzések arról szóltak, hogy Ondrej Húserka jéghasadékba esett, s miután Holeček nem tudott vele kapcsolatot létesíteni, egyedül levonult a hegyről. Húserka családja ezért olyan, Nepálban tartózkodó alpinistákat keresett, akik helikopter segítségével szlovákiai idő szerint szombatról vasárnapra virradó éjjel a helyszínen megpróbálkozhatnának a mászó esetleges mentésével. Két világklasszis ukrán alpinista, Mikita Balabanov és Mikhajlo Fomin önként jelentkeztek az akcióra. A cikk írásakor még nem világos, hogy ők vagy mások végül megpróbálkoztak-e a szlovák mászó megtalálásával.

...és még rosszabb hírek

Szombat koraeste aztán a már Kathmanduban tartózkodó Marek Holeček hosszú és megrázó Facebook-posztban számolt be a tragédiáról. Mint írta, október 31-én délután négy óra körül ereszkedés közben a jégbe fúrt stand az ő súlyát még elbírta, Húserkáét azonban már nem. Zuhanás közben elnyelte őt egy jéghasadék. Holeček hallotta a segélykiáltását, és jelentős kockázatot vállalva azonnal lemászott hozzá a hasadék mélyére, ahol azonban nem volt fény, s kezdetben koromsötétben kellett dolgoznia, ám végül megtalálta társa fejlámpáját. 

Mintegy két órán keresztül küzdött azért, hogy a nagyjából fejjel lefelé beszorult, még tudatánál lévő Húserka kiszabaduljon a jég fogságából. Amikorra azonban ez sikerült, a szlovák alpinista már nagyon rossz állapotban volt, nyilvánvalóan számos sérülést szerzett esés közben. Holeček megállapította, hogy valószínűleg súlyos gerincsérülést szenvedett, hiszen nem érezte a lábait, a kezeit pedig nem tudta mozgatni. Végül néhány óra alatt a szó szoros értelmében a karjai között halt meg. Noha rövidesen elkezdték keresni őket, Holeček a következő nap egyedül jutott el a hegy lábánál levő faluba.

Mit másztak meg?

A 7234 méter magas Lantang Lirung a nepáli Himalája egyik olyan, nem 8000-es hegye, amelynek szinte mindegyik oldala különös kihívást jelent az alpinisták számára. Csupán 1978-ban mászták meg először. 2009-ben már történt itt egy tragédia: az egyik legjelentősebb szlovén alpinista, Tomaž Humar halt meg a déli falon, miközben megpróbált azon egyedül feljutni.

Marek Holeček és társai október elején érkeztek meg a hegyhez, hogy annak a még nem megmászott, két és fél kilométer magas keleti falán jussanak fel a csúcsra. Első próbálkozásukat a rossz időjárás és a falon uralkodó veszélyes körülmények meghiúsították – ekkor még hárman próbálkoztak, Ondra Mrklovskýval kiegészülve. Hosszú várakozást követően október 25-én aztán Húserkával párban beszálltak a falba, amelyről még ekkor is kisebb lavinák, kőtörmelékek hullottak alá, de már nem voltak folyamatos életveszélynek kitéve. Holeček rendszeresen közölt beszámolói szerint jól haladtak, Húserka pedig remekül teljesített az előmászásban.

28-án jutottak el a csúcsgerinc alá. Eddigre érthető módon már nagyon sokat kivett belőlük a szűz és nagyon technikás falon való mászás. A következő nap azonban hiába jutottak túl a keleti falon, a gerincen ugyanis cukorszerű hóban kellett csigalassúsággal haladniuk, hogy egy ötödik bivakolásra kényszerüljenek a csúcs alatt. Azt végül másnap 11.00-kor érték el, majd innentől számítva következett az „információcsend“, hogy aztán sorban érkezzenek a nyomasztó hírek...

Részben a tragédia miatt is egyelőre még nem lehet tudni, milyen nehézségű az útjuk (itt pl. a sziklán és jégen való feljutás szakaszokra bontott nehézségi fokozataira kell gondolni). Ettől függetlenül 

a páros jó eséllyel számíthatott rá, hogy a teljesítményükért akár meg is kaphatják a nemzetközileg a legmagasabb szintű alpinista díjnak számító Arany Jégcsákányt (Piolets d'Or). Mászásuk a tragédia nélkül is vezető hírnek számított volna.

Cseh-szlovák páros

Marek Holeček neve sokaknak ismerős lehet Szlovákiában is, hiszen a cseh sportoló aktív előadó, szerző és médiaszemélyiség. A 49 éves alpinista az ezredforduló óta mászik nemzetközileg is jelentős új magashegyi útvonalakat szinte a világ minden szegletében. Ezeket a mászásokat mind az ún. alpesi stílusban teljesítette, ami többek között azt jelenti, hogy a mászók minimális felszereléssel, önellátóan, kiépített táborláncok és pótlólagos oxigén nélkül, minél gyorsabban mozognak a hegyeken. Teljesítményeiért – társaival együtt – már kétszer is megkapta az Arany Jégcsákányt: 2018-ban a Gasherbrum I (8080 m), 2020-ban pedig a Chamlang (7319 m) új útvonalakon való megmászásaiért.

Az 1990-ben született, nemsói (Nemšová) Ondrej Húserka 2011 óta jegyzett jelentős megmászásokat, az elmúlt években pedig különösen fontosak voltak a patagóniai (Dél-Amerika) teljesítményei. A szlovák alpinisták azon fiatal nemzedékéhez tartozott, akik az elmúlt időszakban nemzetközileg is jelentős szinten művelték a szikla-, jég- és hegymászást. Kétségtelen, hogy halála ellenére a Langtang Lirung keleti falán való feljutás a valaha volt egy legjelentősebb szlovák himalájai teljesítmények között lesz nyilvántartva.