Csicsay: A kutyák alázatra tanítottak

„1990-ben kezdődött minden, amikor vettem egy dobermann kutyakölyköt. Gondoltam, ha már van kutyám, akkor ne csak úgy legyen, foglalkozom vele, tanítani fogom. Kijártam az akkori Zväzarm gyakorlóterepre, és próbáltam ellesni a hivatásos kutyaidomítók módszereit” – meséli a kezdeteket Csicsay Csaba. „A dobermann okos kutya, hamar elsajátította az alapkiképzést, és én is szerettem volna egy újabb szintre lépni vele. Abban az időben a dunaszerdahelyi városi rendőrség kutyás rendőrt keresett, jelentkeztem, felvettek. Ezek után már célirányosan kerestem azokat az embereket, akik szolgálati kutyák kiképzésével foglalkoznak” – folytatja még mindig a kezdetekkel Csicsay. Külön szerencsének tartja, hogy találkozott Pongrácz Istvánnal, a somorjai rendőrség munkatársával, nemzetközi versenyek bírájával, aki nemcsak tanácsaival segítette, de nemzetközi szaktekintélyekkel is megismertette.

Az eb kényszerítő eszköz

Az évek során nemcsak a kiképzési módszer változott sokat, hanem a vizsgák is egyre szigorúbbak lettek, hiszen a képzett rendőrkutya kényszerítő eszköz, távolról sem hasonlítható egy házi családi kedvenchez. Tulajdonosa és kiképzője nem is engedi, hogy idegenek akár csak megsimogassák, mert ez is megzavarhatja a kiépített engedelmességi hierarchiát. A rendőrkutya feltétel nélkül kell hogy engedelmeskedjen minden vezényszóra. „Egy őrző-védő kutya képzése soha nincs befejezve. Állandóan ébernek, bevetésre késznek kell lennie, frissen kell tartani az elméjét, és mindig bonyolultabb, nehezebb feladatokra ösztökélni. Meg kell tanulnia minden körülmények között dolgozni. Sötétben, ismeretlen terepen, tömegben, esetleg kellemetlen zajok mellett, mint amilyen például akár a puskaropogás vagy a tűzijáték” – magyarázza a kiképzés elveit Csicsay.

Devil, Ogar és Vlad

Devil a belga juhász, Ogar a német juhász. Mindkettővel több nemzetközi versenyen szerepeltek sikerrel. Volt olyan verseny, ahol mindent megnyertek, amit csak lehetett. Pár hónappal ezelőtt kiderült, hogy a hatéves Devilnek betegek az ízületei, ezért csak óvatosan lehet terhelni. Versenyeken már valószínűleg nem fog részt venni, de a napi utcai szolgálatra továbbra is elkíséri gazdáját. „Sajnálom, mert most van a legjobb versenyzési korban, de semmiképpen nem szeretném túlterheléssel tönkretenni. Olyan sok sikerben volt vele részem, hogy megérdemli a fokozott odafigyelést. Természetesen továbbra is gyakorolunk, csak jóval óvatosabban” – magyarázza a gazdi. Pár héttel ezelőtt pedig megérkezett a legfrissebb utánpótlás, Vlad, a belga juhász. A most négy hónapos kölyök a lehető legjobb felmenőktől származik, apja világbajnokságokon képviseli Magyarországot, anyja pedig a Holland Királyi Rendőrségi Egyesület kutyáinak a vérvonalát képviseli, ahol csak a legjobb tulajdonságokkal bíró kutyákat regisztrálják. Vladon már most látni minden játékossága ellenére, hogy harapós, nyers kutya lesz, ha felnő. „Most így jött össze, de nem feltétel a fajtisztaság a rendőrkutyáknál. Voltak nem törzskönyvezett keverék kutyáim is, velük is kitűnő eredményeket értünk el. Ami fontos, az a képzés. Megtalálni a kutya habitusának leginkább megfelelő módszert úgy, hogy minél kevesebb hiba rögződjön benne. Hibázni kell, mert meg kell tanulnia felismerni a hibáit és megoldani azokat. Alapszabály, hogy a kutya semmit nem csinálhat önállóan, mindig a gazdi utasítását követően léphet csak akcióba. Mindezt pedig erőszak nélkül kell megtanítani neki. Egy kutya akkor van jól kiképezve, ha azért hajtja végre a parancsot, mert örömet akar szerezni a gazdinak” – magyarázza a tréner. 

A család nélkül nem megy

Arra a kérdésünkre, tanult-e valamit a mester, Csicsay Csaba négylábú tanítványaitól, a válasz gyors és egyértelmű: „alázatotˮ. „Továbbá azt, hogy türelemmel és kitartással lehet csak eredményeket és sikereket elérni. Ezek nélkül hiábavaló minden erőfeszítés. Az ilyen szintű kutyaidomítás és -edzés életforma, aminek sok mindent alárendel az ember. Különösen akkor, ha több kutyával és versenyszerűen gyakorolja valaki. Egy biztos, családi háttér nélkül nem tudnám csinálni. Hálás vagyok a feleségemnek azért, hogy ezt a biztos hátteret évek óta megteremti, megadva nekem a lehetőséget, hogy teljes odaadással foglalkozhassak az idomítással, ami a munkám és a hobbim is egyben” – zárta a kutyaedző.