Csak tizenkét magyar elsős lesz a Zoboralján

A legtöbb kiselsős – szám szerint öt – Nyitracsehiben kezdi a a következő tanévet. Nagycétényben, ahová negyedik osztálytól a nyitracsehi kisdiákok is járnak, négy elsős lesz. Kolonban két gyerek megy magyar iskolába. Gímesen pedig, ahol szintén kilencosztályos magyar iskola működik, egy, így ők a koloniakkal együtt ötödik osztálytól hárman lesznek. A pogrányi alapiskolában egy évfolyam már biztosan kimarad, mert sem a faluban, sem a vonzáskörzetébe tartozó Alsóbodokon és Nyitragesztén nincs magyar elsős.

A drasztikus fogyás felveti a felső tagozatok fenntarthatóságának kérdését is – egyebek között erről lesz szó azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet február 16-án tartanak Kolonban. A község polgármestere, Balkó Róbert által kezdeményezett találkozón a régió magyarságának képviselői cserélnek eszmét az asszimiláció megfékezésének lehetőségéről és az iskolák újraszervezéséről. „Tudatában vagyunk annak, hogy az oktatási intézmény megtartó erő, ezért az alsó tagozatot mindenhol meg kell őrizni. Három teljes szervezettségű iskolát azonban ez a réigó már nem tud fenntartani, ezt be kell ismernünk. Azért kell megtennünk mindent, hogy legalább egy színvonalas kilencosztályos alapiskolánk legyen. Ezzel a perspektívával tartozunk minden szülőnek, aki az anyanyelvi oktatást választja” – mondta lapunknak Balkó Róbert. A szombati összejövetelen nemcsak az iskolákról lesz szó, hanem a zoboralji magyarság önszerveződéséről, kulturális és hitéletéről, a hivatali nyelvhasználatról is. „Az információcserét megkönnyítendő és a hatékony kapcsolattartás elősegítése érdekében szeretnénk létrehozni a magukat magyarnak valló személyek adatbázisát. Ha a beiratkozások előtt vagy egy-egy rendezvény kapcsán meg akarjuk szólítani az embereket, előbb meg kell határozni a célcsoportokat, ezért is fontos, hogy tudjuk, mennyien vagyunk, milyenek vagyunk, mik a prioritásaink” – vázolta fel az elképzeléseket a koloni polgármester. Hasonló helyzetfelmérésre a kulturális életben és a hivatali ügyintézésben, községi hirdetésekben domináns nyelvhasználat területén is szükség van, mert a magyar nyelv mindkét területen háttérbe szorul. „Ma még minden faluban van énekkar, Csemadok-alapszervezet, de a magyar kultúra egyre inkább a hagyományőrzésről szól és az 50 éven felüliek ügyévé válik. Ez érvényes a hivatalos nyelvhasználatra is: a legtöbb községben ugyan természetes, hogy magyarul is hirdetünk, az önkormányzat alkalmazottai beszélnek magyarul, a községi hirdetőtáblákon és weboldalakon magyarul is megjelennek a közlemények. De ezt is tudatosan kell művelnünk, fejlesztenünk, mert komoly lélektani hatása van, azt üzeni, hogy igényesek vagyunk önmagunkkal szemben” – véli Balkó Róbert. A szombati találkozón vendégként részt vesz a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője, Tokár Géza is. A Zoboralji Magyarok Kerekasztala később esetleg társulássá szerveződve tartaná a kapcsolatot a hazai és a magyarországi szervezetekkel, önkormányzatokkal.