Csak idő kérdése, mikor lesz szlovák iskola Nagyszarván

Egyelőre inkább kivitelezhetetlen, mert két gyermekre valóban nem lehet szlovák iskolát, vagy akár tagozatot alapozni. Hogy a problémával mégis kénytelen foglalkozni a nagyszavai önkormányzat, annak az az oka, hogy a helyi gyerekeket szeptembertől túltelítettségre hivatkozva nem fogadja a somorjai szlovák alapiskola. A nagyszarvai szlovák családok ezért gondolták úgy, itt az ideje, hogy ne nekik kelljen iskolát keresni, állandó lakhelyre Somorjára bejelentkezni, vagy egyenesen lakást vásárolni a városban: oldja meg a dolgot az, akinek ez törvény adta kötelessége: a helyi önkormányzat. Petíciót is kezdeményeztek, próbálták meggyőzni a helyi képviselőket, de nem jártak sikerrel, a képviselő-testület május 29-én azzal az indoklással, hogy nem biztosított a folytonosság, egyhangúlag elutasította, hogy szlovák iskola, vagy akár osztály nyíljon a községben.

Volt már nekibuzdulás

Horváth Jenő polgármester szerint nem is dönthettek másként, mert van már tapasztalatuk az ilyen nekibuzdulásokkal, nyílt a faluban szlovák alapítványi óvoda is, és az csakhamar megszűnt. Csakúgy, mint a szlovák kisiskola, amelyet 2002-ben diákok híján voltak kénytelenek bezárni. Nem is tiltakozott senki, amíg a somorjai szlovák iskola fogadta a környékbeli gyerekeket, a mintegy 1 150 lakosú Nagyszarván, ahol a lakosság alig tíz százaléka szlovák nemzetiségű, nem merült fel komolyan, hogy szlovák iskolára volna igény. Óvoda is csak magyar van a faluban, és soha nem volt ebből gond, a szlovák szülők is úgy gondolták, nem árt, ha némi magyar szó is ragad a gyerekükre. Az iskola azonban más, olyannyira, hogy a végsőkig készek elmenni miatta.

Ennek tudatában van a nagyszarvai polgármester is, de azt mondja, akkor kell majd megnyitni a szlovák osztályt, amikor nagyszarvai gyerekek töltik meg. „A hatvanas évektől a rendszerváltásig az idetelepített katonatisztek gyerekei és unokái látogatták az itteni szlovák iskolát, de 2002-ben a járási hivatal diákok híján megszüntette. A körzeti iskola a szlovák diákok számára ötödik osztálytól mindig a somorjai volt, annyi változott, hogy 2002-től már az alsó tagozatosok is oda jártak. 2009-ben felmerült, hogy az állam nem téríti meg a Somorjára utazó diákok utazási költségeit, mert nem határos a kataszteri területünk, akkor megkérdeztük a szlovák szülőket, járatnák-e Nagyszarvára a gyerekeiket, ha itt nyílna szlovák iskola. A huszonhárom gyerek szülei közöl ketten válaszoltak, ők is nemmel. Innen kezdve nem is foglalkoztunk a kérdéssel, amíg Somorján be nem telt az iskola. Ezt nagyon nem gondolták át azok az ingatlanfejlesztők, akik Úszoron, Vörösmajorban, Macházán tömegesen adják el a telkeket, építik a házakat, de az óvodákban, iskolákban nincs elég hely az új lakóknak” – figyelmeztet a polgármester.

Bős nem esik útba

Nagyszarván nem épült új lakónegyed, egyelőre nem is költöznek tömegesen a faluba az idegenek. Az ott élő szlovákok vagy a katonatisztek leszármazottai, vagy olyan betelepültek, akik ingatlant vásároltak a településen azzal a tudattal, hogy magyar faluba jönnek lakni. Ez működött is, egészen mostanáig, amikor a szlovák szülők már úgy gondolják, inkább helyben követelnek szlovák iskolát, mint hogy húsz kilométernyi távolságba utaztassák a gyerekeiket. Mert Bős, ahol most a körzeti iskolát kijelölték a nagyszarvai szlovák diákok számára, ennyire van Nagyszarvától. „Amint a somorjai szlovák iskola jelezte, hogy megszünteti a körzeteket, próbáltunk tárgyalni és ennek az lett az eredménye, hogy amelyik diák ott kezdte a tanulmányait, az befejezheti, de továbbiakat nem vesznek fel. Kezdtünk más iskolát keresni a környéken, Dunaszerdahelyről és Bősről kaptunk pozitív visszajelzést. Az utóbbi minden szempontból jobbnak tűnt, nem kell a gyerekeknek annyit gyalogolni a városban, a buszjáratot is meg tudjuk oldani, ezért januárban ezt hagyta jóvá a képviselő-testület. Ezt követően kezdődött a kampány arról, hogy ez miért nem felel meg. Az érvek között szerepel, hogy a gyerekek felnőttekkel utaznának együtt, meg hogy nem esik útba az iskola, ha a szülő Pozsonyban dolgozik. Erre azt tudom mondani, hogy generációkon át nagyon sok gyerek utazott már rendes járatokon felnőttekkel együtt iskolába és semmi baja nem lett ettől. Útba sem eshet mindenkinek minden, és a gyereknek sokkal jobb, ha nem a Pozsony felé vezető úton, dugókban araszol az iskola felé. Kipróbáltam, lemértem, Nagyszarváról Bőse húsz percig tart az út, azt elintézzük, hogy az órarendhez igazodjanak a járatok, csak szándék kérdése az egész” – mondja a polgármester.

Kinek a dolga?

A szándékok azonban olyannyira különböznek, hogy a szlovák szülők már azt mondják, ha a nagyszarvai önkormányzat kevesli a helybeli két szlovák elsőst, akkor nyisson iskolakörzetet. Erre az önkormányzat végképp nem hajlandó és ez az álláspont érthető is, védhető is: egyrészt amíg helyi iskola sincs, addig nincs miért rögtön körzetről gondolkozni, másrészt nem a nagyszarvai önkormányzat dolga, hogy megoldja az környező települések iskolaproblémáit.

A saját problémáját viszont nem tudja szőnyeg alá söpörni és ennek a polgármester is tudatában van. „Előbb utóbb lesz itt szlovák iskola, mert az eladó házakat szinte kivétel nélkül pozsonyiak veszik meg. Az önkormányzat sem azt mondta, hogy elvből ellenzi, csak azt, hogy akkor adja hozzá a beleegyezését, ha helyi gyerekekkel képes fenntartani. Egyelőre erre nem látunk garanciát. A szlovák szülők ugyan tizenkét elsősről beszélnek, de Nagyszarván csak kettőre lehet számítani. A petíciót aláírók közül sem vehettük figyelembe azokat, akik nem nagyszarvai lakosok, így a 113 aláírás közül 58 volt érvényes” – mondja. Kérdésünkre, attól tart-e az önkormányzat, hogy ha egyszer megnyílik a faluban a szlovák iskola, számos magyar szülő is oda íratja majd a gyerekét, azt válaszolja, hogy biztosan ilyenek is lesznek, de ez kivédhetetlen.

Mint ahogy az is, hogy előbb-utóbb újabb szlovák iskola jöjjön létre valahol Bős és Dunaszerdahely között. Az oktatásügyi minisztérium máris jelezte, olyan értelemben módosítaná az iskolaügyi törvényt, hogy ahol legalább tíz szülő kérvényezné, ott köteles volna az önkormányzat iskolát létrehozni. Egyelőre a szaktárca hatásköre addig terjed, hogy behívatja a nagyszarvai polgármestert, és próbálja meggyőzni a szlovák szülők kérelmének jogosságáról. „Beidéztek a minisztériumba, a kerületi oktatásügyi hivatal tanácsadója is járt itt. Próbáltak rábeszélni, hogy győzzem meg a képviselőket a szlovák iskola létjogosultságáról. Mindenhol azt mondtam, hogy ez a képviselő-testület már döntött, a következő nevében pedig semmit nem ígérhetek, annál is inkább, hogy már nem indulok a polgármesteri posztért” – mondja Horváth Jenő.

Nem a magyarok ellen

A következő önkormányzat összetétele azonban a történtek hatására is változhat, mert a szlovák szülők is indulnak képviselőjelöltként. Szószólójuk Lenka Žárová szerint most tudatosították, mennyire fontos a kommunális politika. „Rájöttünk, hogy ha valamit el akarunk érni, nekünk is ott kell lennünk a helyi önkormányzatban, mert most senki sem képvisel bennünket. Nem arról van szó, hogy mi az itt élő magyarok ellen szervezkednénk, tudtuk, hová költözünk, hogy ez túlnyomórészt magyar település és semmi kifogásom nem volt az ellen, hogy a gyerekem Somorjára hordjam iskolába. Óvodába Nagypakára hordom, de arra semmi garancia, hogy az ottani szlovák iskolába is felveszik, mert csak Vörösmajor tartozik a körzetükbe. Mindig egyéni megegyezéseken múlik, ki melyik szlovák óvodában, iskolában tudja elhelyezni a gyerekét, de ez tarthatatlan, mert mi van akkor, ha minden intézmény megtelik a helybeliekkel?” – mondja a kétgyermekes anyuka, aki három társával együtt februárban kezdeményezett petíciót a nagyszarvai szlovák iskoláért.

„Felkerestük a polgármestert, majd a képviselőtestület elé terjesztettük a javaslatunkat. Azzal utasítottak el, hogy nincs elég szlovák gyerek, ami igaz, de magyar gyerek sincs elég. Ahogy a magyar iskolába bejárnak a környező falvakból, úgy a szlovák iskolának is lehetne körzete, ez annál indokoltabb, hogy szlovák iskolából kevés van a környéken. Csallóköztárnok, Keszölcés, Bacsfa, Macháza, Sárosfa és Felbár tartozhatna ebbe a körzetbe, az ottani szlovák szülők támogatták is az elképzelést, de a képviselők azt mondják, hogy más faluk lakosainak gondját nem nekik kell megoldaniuk. De a mi gondunkat meg kell oldaniuk, úgy, hogy az számunkra is elfogadható legyen, ezért nem adjuk fel” – jelentette ki Žárová.

Nem akarnak politikát

A szlovák szülők most újra kezdeményezést nyújtanak be a képviselő-testülethez, hogy értékelje át a döntését, ismételten írtak a kerületi oktatásügyi hivatalnak és jogászokkal konzultálnak, hogyan tehetnének feljelentést az ügyészségen. A Matica slovenská dél-szlovákiai képviselői állítólag maguk keresték fel őket, hogy tájékozódjanak a helyzetről, de Lenka Žárová azt mondja, nem akarják politikai síkra terelni az ügyet.

Csak akarat kellene

„Mi nem a magyar iskolát akarjuk bezáratni, megférünk egymás mellett és kölcsönösen gazdagíthatjuk egymást. Nem hisszük, hogy fokozatosan nem tudnak helyet szorítani négy osztálynak, mert az épület kapacitása ezt megengedi, és a több gyerek több lehetőséget jelentene az érdekkörök, szabadidős tevékenységek terén is. Az önkormányzatnál azt mondják, hogy komoly pluszkiadást jelentene a napközi fenntartása, de mi külön szlovák napközit sem akarunk, támogatjuk, hogy együtt legyenek a szlovák és magyar gyerekek. Hajlandóak vagyunk hozzájárulni a tantermek átalakításának költségéhez és minden más kiadásához, azt gondolom, hogy csak akarat kellene, ám pont ez hiányzik” – mondja Lenka Žárová.

Bugár is megmondta

Erika Krišková négy gyermek, köztük egy hatéves ikerpár édesanyja, főleg miattuk szeretné, ha Nagyszarván lenne szlovák iskola. Férjével biztosítéknak lakást vásároltak Somorján, hogy ottani lakosként biztosan felvegyék a gyermekeiket a szlovák iskolába, ha nem lesz más megoldás, mert Bősre semmiképp nem küldené őket. „A legtöbb szülő számára az irány is rossz, mert innen szinte mindenki Pozsonyba jár munkába. Ne róják fel nekünk, hogy csak aludni járunk ide, mert itt mindenki ezt teszi, tudjuk, mennyi csallóközi dolgozik a pozsonyi kórházakban vagy a Slovnaftban. Az alapiskolai oktatást biztosítania kell az önkormányzatnak, és mi nem gondoljuk, hogy ennek a kötelezettségének Bős kiválasztásával eleget tett – magyarázza álláspontját Krišková. – Amikor a parlament elfogadta a közoktatási törvény kisiskolákra vonatkozó módosítását, Bugár Béla azt nyilatkozta, erre azért is volt szükség, hogy a diákoknak ne kelljen húsz–harminc kilométert utazniuk. Akkor mieinknek miért kell ennyit utazniuk? Ráadásul úgy tudjuk, a busz a többi faluban is felvenné a szlovák gyerekeket, úgyhogy az út több mint fél óráig tartana. Ha csak feleannyi energiát szentelnének az illetékesek annak, hogy Nagyszarván megnyílhasson a szlovák osztály, mint amennyit az ellenállásba fektetnek, máris előbbre volnánk. Értem, hogy az itteniek a saját kultúrájukat és nyelvüket védik, attól tartanak, hogy elszlovákosítjuk őket, de ez rajtuk múlik, nem?”

Taktikai érzék

Annál is inkább, hogy országos szinten számos magyar osztály működik két-három gyerekkel, és sok közülük szlovák igazgatóság alatt. Arra is van példa, hogy a magyar kilencosztályos iskolában van egy összevont szlovák osztály. Az általunk megkérdezett iskolaigazgatók szerint az ügy pénzügyi és taktikai okokból is megoldható és kifizetődő. Nemcsak azért, mert jól jön a fejkvóta, hanem azért is, mert az együttműködés mindig jobb, mint a versengés vagy a nyílt konfliktus.
„Ha szót lehet érteni a szlovák osztályban oktató pedagógussal, közös akciókat szervezhetünk, az nekünk is jó egyes pályázatoknál, vagy amikor azt szeretnénk, hogy az illetékesek hunyják be a fél szemüket, mert nálunk is kevés a gyerek. A fejkvóta 1 600 euró egy diákra, a kezdő pedagógus bére pedig a kötelező biztosításokkal együtt egy évben 12 336 eurót tesz ki. Az elsős tanító órakötelezettsége 22 óra, de ebből elvehetnek más tanítóknak is, mert ha van hitoktatójuk az egy, ha van testnevelő tanáruk az három óra stb., így nem szükséges még teljes órakötelezettségre sem felvenni valakit. Nem lehetetlen a dolog, mert ha az volna, sok magyar osztály sem működhetne már. Taktikai érzék kell az egészhez, aminek láthatóan híján vannak azok, akik még fölényben érzik magukat. Pedig ilyenkor kell nagyvonalúnak lenni, amikor még mi is beleszólhatunk a dolgok alakulásába, hogy mire rászorulunk a többség támogatására, legyen mire hivatkoznunk” – mondta lapunknak egy sokat tapasztalt iskolaigazgató Nyitra megyéből. Kérte, hogy a nevét nem tüntessük fel, mert attól tart, hogy ellene fogják felhasználni, amit mondott.

Bosszú Bodakért?

Mint ahogy a nagyszarvai képviselők ellen is minden mostani kijelentésüket fel fogják használni. Mert igaz ugyan, hogy a helyi szlovák iskolások száma nem érné el a minimális osztálylétszámot, ami az első évfolyamban 11 gyerek, de a fenntartó tehet kivételt, ha a diákoknak több mint hat kilométeres utat kellene megtenniük a legközelebbi iskoláig. Az is igaz, hogy két-három gyerekre nem kap az iskola annyi fejpénzt, hogy fedezze a kiadásokat, de az önkormányzat magyar iskola fenntartáshoz is évi 30–40 ezer euróval járul hozzá. És végül: azzal érvelni, hogy a vajkai, doborgazi és bodaki szülőknek nincs választási lehetőségük, csak Bősre járathatják a gyereküket, nem elegáns, mert erről a nagyszarvai szlovákok nem tehetnek. Ráadásul úgy hangzik, mintha a képviselők rajtuk állnának bosszút a magyarokat ért sérelmekért, és éppen ebbe az irányba nem kellene elvinni a dolgot. Egyelőre elég sok racionális érv van az önkormányzat tarsolyában, amivel meg tudja indokolni a döntését, ezekhez kellene ragaszkodni.

Sokat áldoztak

A Nagyszarvai Alapiskola igazgatónője, Szilassy Alica például azt mondja, soha nem találkozott azokkal a szülőkkel, akik állítólag a helyi szlovák iskolába íratnák a gyermekeiket. „Sem névsort, sem konkrét számokat nem láttam, a szülők sem jöttek el ide, akkor kérdezem, ki kéri ezt? És még, ha volnának is elegen, az iskolában nincs hely ahhoz, hogy új osztályok nyíljanak. Hiába érvelnek azzal, hogy a hetvenes-nyolcvanas években itt több mint 200 gyerek volt, ma már mások a követelmények a szakoktatást illetően. Az iskolára nagyon sokat áldoztak a magyar szülők, és mi ezt azzal háláljuk meg, hogy mindentől függetlenül az oktatásra összpontosítunk. Remélem, ezt a falubeliek is látják, és az önkormányzati választásokon ennek tudatában döntenek” – érvel az igazgató.Ez lesz a jövőA nagyszarvai magyar iskolába idén 11 gyereket írattak be, ez nagyon jónak számít, mert a kilencedik osztályt szeptembertől csak ketten látogatják. Összesen 89 diákja lesz az iskolának, és úgy tűnik, a következő években tartani tudja a létszámot. Az önkormányzat álláspontja érthető, főleg csallóközi szemszögből, ahol még nem szokták meg, hogy az akció ellenreakciót vált ki, és talán el sem tudják képzelni, hogy néhány év múlva épp a befogadott szlovák osztály jelentheti a magyar iskola megmentését. Pedig amint megépül az R7-es gyorsforgalmi út, és egyre többen költöznek le Pozsonyból, ez lesz a jövő, és a nagyszarvaiak mást már nem nyerhetnek, mint haladékot. Félő, hogy azt is túl nagy áron.