Chrenka Edit nyelvészre, műfordítóra, költőre emlékeznek szombaton az érsekújváriak

Chrenka Edit, sz. Gottgeisel 1936. május 9-én Érsekújvárban született és 2023. október 9-én hunyt el Pozsonyban. Érsekújvár díszpolgárára Strba Sándor ismert és elhivatott érsekújvári helytörténész emlékezett a következő gondolatokkal. „Mély lélekbeli kötődés fűzte szülővárosához, ahol nevelkedett és ahol mindig otthon érezte magát barátaival, szeretteivel körülvéve. Bresťák Marikával, a Kultúra Könyvesbolt vezetőjével folytatott utolsó telefonbeszélgetéskor Editke úgy fogalmazott, hogy az újvári szép emlékek enyhítik fájdalmait. Az utolsó hónapokban is korát meghazudtolva tele volt életerővel, aminek egyik bizonyítéka, hogy az Anton Bernolák Könyvtárban részt vett a negyedik verskötete megjelenése alkalmából szervezett író-olvasó találkozón. Verseiben felelevenednek emlékei a szülővárosról, az itt töltött gyermekkoráról, de ír az időskor problémáiról, életről, halálról, szeretett szüleiről, betegségéről, keserűségről és a fájdalomról” – írta Strba Sándor. Verseim címmel 2015-ben kiadott első kötetében is hangsúlyozta: „Nem vágyok költői babérokra, csak csendben kopogok a szívek ajtaján, hogy egy kis örömöt, reményt nyújtsak át a szürke hétköznapok prózájába.” Verseim és versfordításaim címmel 2016-ban, Emlékeim és álmaim címmel 2020-ban, Az út végén címmel 2023-ban jelent meg versgyűjteménye. „Szülővárosában érettségizett 1954-ben. Tanulmányait Pozsonyban folytatta a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán, ahol 1959-ben magyar - orosz szakos diplomát szerzett. Nyugdíjazásáig a Szlovák Pedagógiai Kiadó idegen nyelvi szerkesztőségében dolgozott magyar – orosz – olasz - szlovák szótárak szerkesztőjeként. Műfordítóként és publicistaként, irodalomkritikákat, szakvéleményeket, recenziókat publikált magyar és szlovák nyelven. 2003-ban jelent meg magyar - szlovák kézi szótára. Munkásságáért 2004-ben Bél Mátyás-díjat, 2014-ben Turczel Lajos-díjat kapott. Lokálpatriotizmusa egy önzetlen, a szülővárosáért rajongó és alkotó személyiség életéről tett tanúbizonyságot, és ha végigtekintünk tevékenységének széles skáláján, szellemi életünk számos területét átfogó gazdag termése tárul elénk. Mindez városunk kulturális életének szerves részévé vált” – írta Strba Sándor a búcsúbeszédében, akit helytörténészként életének utolsó percéig segített, bátorított és tanácsokkal látott el Chrenka Edit.

Az út végén című verskötetében található az Előszó című verse:

Azért írok verseket,

hogy itt maradjak veletek⁏

és ha én már nem leszek,

így élhessek bennetek.

Kérem, ne felejtsetek,

hisz szerettelek titeket –

örüljetek, éljetek!

Élvezzétek az életet!

A haláltól ne féljetek,

hisz az élet nehezebb.

Én végig maradok nektek –

olvassatok verseket!

(Főleg az enyémeket)