Bőrből dobot, anyagból babákat készítettek

Horváth Melinda tanítványávalA szerző felvételeÉrsekújvárban a szülők többnyire valamelyik táborba is beíratják gyermeküket. Sajnos, ma már sokkal inkább a pénztárcájuktól, anyagi lehetőségeiktől, mintsem az ízlésüktől és a gyerek kedvteléseitől függ, hogy melyiket részesítik előnyben.

CSAK AZ LEHET JÓ, AMI DRÁGA ?

Az utazási irodák kínálatán túl a helyi Piramis Szabadidőközpont csaknem ötszáz koronás városi táborán kívül a Művelődési Akadémia tíznapos számítógépes és angoltábort szervez nyolcszáz koronáért júliusi és augusztusi időpontokkal, ugyanakkor a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség kis- és nagycserkészei is készülnek már a nyári tanyázásra.

A Czuczor Gergely Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola idén két magyarországi hagyományőrző tábort, egy hazai természetjárót, valamint egy helyi, reggel nyolctól délután négyig tartó foglalkozásokból állót is kínált a gyerekeknek. Az utóbbi, egyhetes kézműves és hagyományőrző tábor június 30-tól, július 4-ig tartott.

„Korábban, kilenc éven át Fonyódon rendezte meg az iskola ezt a tábort, most a tizedik évben ugyanilyen hagyományőrző, illetve kézműves jelleggel az iskolában szerveztük. Célunk elsősorban az volt, hogy még több gyermek számára tegyük elérhetővé” – mondja Gátasi Irén igazgatónő, amikor az iskola nyári kínálatáról faggatom. A tábor több helyszínen is zajlott, hétfőn az iskola termeiben rongybabát, bőrből könyvjelzőt készítettek a kis mesterek, de nem maradt el az udvaron a futballcsata és a karikázás sem. A keddi nagy forróságban a városi strandra látogattak. „A tanítás utolsó heteiben úszótanfolyamon voltunk, ezért örültünk annak, hogy az ott tanultakat a tábor idején tovább gyakorolhatjuk. Nagy volt a meglepetésünk, amikor a már szabadságoló testnevelés szakos Rédey Péter tanító bácsi is kilátogatott a strandra és tovább foglalkozott velünk. De nem ő volt az egyetlen, erősítésként más tanítók is eljöttek közénk a gyerekeikkel” – újságolták a strandról kipirultan és fáradtan hazaballagó, júniusig még másodikos, ősztől viszont már harmadikos Zsuzsika, Dórika és Máté. Fährer Edit, a nyolcéves Zsuzsika édesanyja szerint a lányát ezen a héten mintha kicserélték volna. A foglalkozásokon tanultakról órák hosszat tud mesélni, nem csoda, hogy ő maga is elégedett a táborral.

FÁRASZTÓ MUNKA A BATIKOLÁS

Másnap az alapiskolába Horváth Melinda és Harcsa Andrea pedagógusok foglalkoztak a gyerekekkel. E napon fehér trikókat kaptak reggel, és a batikolás művészetét tanulták. Nem volt könnyű feladatuk, hiszen a madzagot jó erősen meg kellett kötözni, néhányan közülük úgy elfáradtak, hogy bújócskázni mentek az udvarra, míg a trikókat a táborvezetők kékre és pirosra festették. Ezután gyöngyből készítettek képeket és megbeszélték a másnapi, komáromi kirándulás részleteit. Az Európa Udvar, Duna Menti Múzeum és Tiszti Pavilon megtekintése várt rájuk. Pénteken pedig dobot készítettek, valódi, ősmagyar bőrdobot. „Tavaly már csináltunk ilyet a nagyobbakkal, és bizony jó erős kézre, sok türelemre volt szükségünk. Ezen kívül a tábort látogató 28 gyermek – elsőstől egészen a hetedikesig – megtanult üvegpoharakat festeni. Azt tapasztalom, hogy az alsó tagozatosok sokkal figyelmesebbek, fegyelmezettebbek, mint a nagyok. A korábbi, fonyódi táborokban elsősorban a felső tagozatos gyerekekkel foglalkoztunk, bizony sokkal nehezebb volt lekötni a figyelmüket, mint a kicsiknek” – árulta el Harcsa Andrea, akit az angol nyelvet tanulók az iskolaév során ugyancsak megkedveltek. Horváth Melinda ez alatt nagy türelemmel főzi ki a trikókat. Az udvarról visszatérő gyerekek pedig lesik, találgatják melyik remekmű kié. „Ki milyen mintázatú batikolt trikót készített, olyan lesz a végeredmény is. Nem könnyű feladat megjegyezni a csomók formáját, de szerencsére egyszerre csak három trikót tudunk befesteni, így nem lesz túl nagy a kavarodás” – mosolyodik el Horváth Melinda. A gyerekektől megtudom, hogy őt a kedvességéért és türelméért már az első napon megkedvelték.

Az idei, érsekújvári kézműves tábor valódi családi hangulatban zajlott, és nagy meglepetésünkre, nem csak az ezzel megbízott pedagógusok szakítottak néhány órát a szabadidejükből, hogy foglalkozzanak a gyerekekkel. Az iskola, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, valamint a városi önkormányzat támogatásával rendezett egyhetes nyári tábor a szülőnek csupán háromszáz koronájába került, mégis sikerült biztosítani gyümölcsöt, inni és ennivalót az alapiskolásoknak, akik nagy örömükre emlékül hazavihették saját készítésű mesterműveiket.