Bény – kincses hely a Garam mentén

A Garam alsó folyása mellett utazónak akarva-akaratlanul is feltűnik a vidék egyik legjelentősebb, igen gazdag múltú települése, Bény, amely kéttornyú templomával, a falut körbeölelő sáncrendszerével a régészek paradicsoma lehetne. Egy római korban megtörtént csodát is feljegyeztek az írások.

Bény (Bíňa)

A római történetírás szerint egy, a Dunától, az egykori római határvonaltól, a limestől légvonalban alig tizenöt kilométeres távolságra lévő helyen, feltételezhetően Bény község határában időszámításunk után 172-ben Marcus Aurelius római császár csatát vívott a limest fenyegető germán-kvád törzsekkel. Erről a nagy műveltségű római császár Elmélkedések című könyvében is ír, a Garam folyót Granua néven említi.

Marcus Aurelius csodája

Egyes források pontosan tudni vélik a csata időpontját is, amelyet 172. június 11-re tesznek. A helyszínét viszont még máig nem azonosították pontosan, de bizonyos nyomok és leletek alapján – a Muzsla és Bény közti területen megtalált római kori tábor nyomai alapján – feltételezhető, hogy a Garam folyó és egy mellékfolyó összefolyásánál a germán-kvád sereg csapdát állított a felvonuló római légiónak. A leírások szerint a csata éve aszályos volt, a bekerített római seregnek nem volt elegendő vize. A már kibontakozó harc alatt azonban hirtelen vihar támadt, villámok csaptak a germán-kvád seregbe, és vízhez jutottak a rómaiak, akik az „isteni segítséget” kihasználva győztek a létszámfölényben lévő sereg ellen. A győzelmet kivívó légió később a „legio Furminatrix” azaz a „Mennydörgős légió” nevet kapta a császártól. Az esőcsodára kétféle magyarázat is létezik, az egyik szerint a légió keresztény katonáinak imája, a másik szerint egy a római sereggel tartó mágus a levegő istenétől, Hermész Aeriosztól imádkozta ki a vihart. Az viszont tény, hogy Marcus Aureliusnak Rómában, a Piazza Colonnán máig álló diadaloszlopán megörökítették ezt az eseményt.

Régóta lakott terület

Bény a régészeti leletek tanúsága szerint igen régtől lakott terület, az időszámítás óta mintegy négyszáz éven át fennálló kvád települést, de keleti gót letelepedés nyomait, avar kori sírokat is találtak itt. Igen fontos leletegyüttes az 1964-ben, földmunkák során talált 108 darab, az 5. századból származó bizánci arany érme, amely egyben a bényi földvár építésének datálását a korábbi 9. és 10. századról akár több évszázaddal korábbira írhatja át. Bényben található ugyanis Szlovákia legnagyobb, máig jól azonosítható földvára. A falu magját – a rotundát és a meredek Garam-parton álló premontrei templomot – háromszoros gyűrű védi nyugat felől. A sáncok magassága még ma is eléri az öt-hat métert, légi felvételről különösen jól láthatók. A falun átvezető út és a vasút átvágja a földsáncokat, azok jól mutatják a sáncok védelmi funkcióit. Bény első templomát Omodé és fia, István, a Hont-Pázmány nemzetség jeles tagjai alapították, feltételezhetően még 1217 előtt. Az égetett téglából épített, belső apszisos, kör alakú templom minden bizonnyal a későbbi premontrei apátság részeként szolgálta a híveket, a tizenkét apostol tiszteletére szentelték fel. Páratlan szépségű épület, amelynek műemléki felújítása hamarosan befejeződik. Belsejében a 13. századból fennmaradt román kori freskók az apostolokat ábrázolják. A rotundától pár lépésnyire, a Garam folyó teraszán állt a premontrei apátság, ennek ma látható része a román kori faragványokat, elemeket, de gótikus belső felszerelésének egy részét is őrző templom. Mellette a talaj szintjén az egykori kolostor maradványai, faragott kváderkövek láthatók. A templom a második világháború alatt, a Garam környékén dúló heves harcokban súlyosan megsérült, csak 1954 táján sikerült felújítani. Északi oldalkápolnájában az utolsó vacsorát ábrázoló gótikus szoborcsoport alakjait őrzik, alkotójuk Lőcsei Pál színvonalán dolgozó mester volt. A templom belsejében számos román kori elem, díszes faragott oszlopfők, az egykori kapu növényindás díszítése maradtak fenn az utókornak. Ahogy a rotundát és a templomukat, úgy a templom környékén lévő apró szakrális emlékeket is gondosan vigyázzák, gondozzák a helyiek. Érdemes megállni itt egy kis sétára.