Az Ung-vidék és a Bodrogköz lengőhídja

A Latorca folyón átívelő, mintegy 45 méter hosszú lengőhidat még akkor építették, amikor a környező településeken élők túlnyomó része, köztük a szirénfalvaiak többsége is Tiszacsernyőben dolgozott. A vasút akkori fejlődésének köszönhetően kevés olyan család volt a térségben, amelynek valamelyik tagja nem a tiszacsernyői vasúti komplexumban dolgozott volna. Igazából ennek köszönhetően építették meg a lengőhidat is, ugyanis a magukat „vízen túliaknak” tituláló Ung-vidékiek csak egy Nagykapos–Királyhelmec–Tiszacsernyő, vagy a környező falvakon áthaladó főút érintésével járhattak be munkahelyükre. Mivel Szirénfalva és Tiszacsernyő közúton megközelítőleg egyórás autóutat, vagy másfél-két órás buszozást jelentett, a régebbi megoldás, vagyis a Latorca tutajos átkelése helyett a híd felépítésének ötlete is megszületett. Takács Sándor szirénfalvai polgármester elmesélte, a híd építését néhány lelkes helyi lakos kezdeményezte, a munkát szabadidejükben végezték. „Az építésért senki sem kapott pénzt, azt lehet mondani, hogy inkább a végeredmény, vagyis a munkába jutás idejének lerövidítése lebegett a szemük előtt. A lakosok vágya végül be is teljesedett, sokan még ma is naponta megteszik ezt az utat. A híd építését egyébként a vasút akkori vezetősége is támogatta, tudomásom szerint nagyon fontos volt számukra, hogy a híd mindenekelőtt biztonságos legyen. Jó minőségű alapanyagokból készült, és ezt az is bizonyítja, hogy sokan még ma is átkelnek rajta” – tudatta lapunkkal Takács Sándor. A tény, hogy a híd a mai napig használatban van, a folyamatos karbantartásnak is köszönhető, melyet az évek során a folyó túloldalán, a már Bodrogközhöz tartozó Battyán településsel végeztek.

Korábban máshol volt

A polgármester elmondta, a most hétméteres magasan feszülő híd nem mindig volt ezen a helyen, hanem a folyó eredeti, időközben szabályozott medre felett. Azóta a híd íve is változott, a gyakori árvizek miatt magasabbra, az eredeti három méterről a mostani hét méterre emelték. „Mivel egy kilencvenes évekbeli törvénymódosítás értelmében a szomszédos községek katasztereinek határvonalai csak a folyó sodróvonalán húzódhatnak, a híd hivatalosan Battyán településhez került. Volt egy-két lakos, aki ezt a döntést kissé nehézkesen viselte, de településünket nem érte semmiféle kár, továbbra is történelmünk fontos része. A híd javítása végett többször is összefogtunk, de mivel már hozzájuk tartozik, elsősorban őket terheli ez a kötelesség. Mi egyébként nemrég bekapcsolódtunk egy nemzetközi turisztikai projektbe, mely révén egy kisebb kerékpárállomást hozunk létre, turisztikai látványosságként pedig a lengőhidat is belefoglaljuk” – zárta Takács Sándor.

Két irányból érkezve

Míg Battyán felől csak gyalog vagy kerékpáron juthatunk el a hídhoz, addig Szirénfalva felől autóval is megközelíthetjük. Szirénfalva felől egy korántsem jó állapotú panelúton, majd részben kitaposott földúton érkezhetünk, azonban Battyán felől jobb, ha inkább a település határában hagyjuk négykerekű járgányainkat, és csak gyalog vagy kerékpárral haladunk tovább. A battyáni vízművektől vezető út évtizedekkel ezelőtt még autóval járható volt, de mára már olyan rossz állapotban van, hogy személygépkocsival nem ajánlatos közlekedni rajta. Mivel az erdős területen az Állami Erdők (Štátne lesy) vállalat gazdálkodik, az erdőn át vezető utat nemrég sorompóval is lezárták. A falu szélétől a híd Battyán felőli lábáig nagyjából egyórányi sétával kell számolnunk, de kerékpárral akár tizenöt perc alatt is megtehetjük ezt a távot. Az út egyébként önmagában is gyönyörködtető. A helyenként akár harminc-negyven méter magas fák között kanyargó ösvényen Szlovákia legjobban fennmaradt ártéri erdeit vehetjük szemügyre, s ha szerencsénk van, akkor őzekkel, szarvasokkal is találkozhatunk. A madarak csicsergését és a fák lombjainak susogását, néha-néha a távolban zúgó erdészeti traktorok és a láncfűrészek hangja zavarhatja meg, esős időben pedig helyenként sáros, dagonyás utakkal kell számolni. Eme néhány kellemetlenségtől eltekintve egy kimondottan üdítő bodrogközi, ha a túloldalról érkezünk, egy Ung-vidéki kalandban lehet részünk, melyet minden egyéb mellett az is jól bizonyít, hogy a lengőhidat továbbra is sok belföldi, magyarországi, ukrajnai és csehországi turista látogatja.