Az újbor ünnepe Szentpéteren

A néphit azt tartja, karácsonykor a kutak és a források vize egy pillanatra borrá változik, s aki ezt a pillanatot eltalálta, egészséget és szépséget adó „életvizet”, vagy „aranyvizet” ihatott belőle. Karácsony másnapján viszont tilos volt minden pincemunka. Szent János napja a bor ünnepe. Ezen a napon a katolikus vidékeken a boros gazdák bort szenteltettek és a szentelt hordóból minden hordóba öntöttek egy keveset, hogy ne romoljon meg a tartalma. A maradékot eltették gyógybornak.

Az Ógyallai Szent Orbán Borlovagrend első alkalommal rendezte meg az újboráldási ünnepséget Szentpéter községben, a római katolikus templomban. Az ünnepélyes istentiszteletet a helyi katolikus gyülekezet plébánosa, Lépes Arnold tartotta Igehirdetésében rámutatott a szőlő és bor történelmi jelentőségér. Egyes rabbik szerint az édenkerti tiltott fa szőlőtő lehetett. A nemes növényt Noé mentette meg az özönvíztől, és ő az első szőlész – és az első részeg is. A szőlő és a bor a vallási ceremónia részévé vált, komoly szimbolikus jelentéssel. A Bibliában rengeteg példát találunk erre: a szőlő a bőség jelképe, a szőlő érték, az ültetvény fontos helyszín romantikus szimbólum, az élet fontos kelléke: a hét faj egyike a búza, az árpa, a füge, a datolya, az olíva, a gránátalma mellett. A zsidók Tórája a keresztény Biblia Ószövetségének felel meg, így a keresztény hagyományokba, ceremóniákba is átöröklődött a szőlő, a bor szerepe

A borkóstolások végén magyar szokás szerint az utolsó hivatalos pohár bor után a búcsúpoharat vagy a Szent János-áldást fogyasztják el. Ennek eredete, hogy János evangélista meg akarta téríteni Aristodemos pogány főpapot, aki a kereszténység ádáz ellenségének mutatkozott. Aristodemos megígérte, áttér a keresztény hitre, ha Szent János kiissza a méreggel teli kelyhet, amely a szeme láttára már megölt két gonosztevőt. Szent János fogta a kelyhet, megáldotta a kereszt jelével, imádkozott, mire láng csapott föl a kehelyből, mérges kígyók hullottak belőle, majd fenékig kiitta a tartalmát. Semmi baja sem esett, Aristodemos mégsem váltotta be ígéretét. Erre Szent János átnyújtotta neki a köpenyét, hogy terítse a gonosztevőkre. Aristodemos megtette, mire a gonosztevők életre keltek. A kettős csoda hatására Aristodemos és vele együtt sok nép megkeresztelkedett. A magyarok már a honfoglalás előtt ismerték a szőlőt és a bort és szívesen fogyasztották azokat. Vérszerződés kötésekor vérüket borba csorgatták, és azzal szentesítették fogadalmukat.

A perzsáknál a szőlőtőkét a nap gyermekének, a bort pedig királyi orvosságnak, édes méregnek mondták, és az emberi arc szépítőjének, az egészséget visszavarázsoló szernek tartották. A termékenység ősi szimbóluma és az emberi vérrel azonosított mitológiai jel.