Az őszinteséget szereti a gyerekekben

Kertész Ilona nemrég polgármesteri díjat kapott a gyermekorvosként és a városi képviselő-testületben végzett munkája elismeréséül. A közismert gyermekorvos 1982 óta gyógyítja a galántai gyerekeket, 1990-től 28 éven keresztül pedig képviselő volt, ebből négy választási ciklusban az egészségügyi bizottság elnökeként tevékenykedett. 

„Nem számítottam a kitüntetésre, de kellemesen meglepődtem és nagyon jólesett az elismerés. Olyan személyiségek mellett állhattam, mint Dráfi Mátyás vagy Olasz István doktor úr” 

– kezdte a beszélgetést a doktornő.

Gyerekekkel foglalkozni

Kertész Ilona Nádszegen nőtt fel. Mindig szeretett a gyerekek közelében lenni, ezért hamar eldöntötte, hogy vagy tanító lesz, vagy olyan pályát választ, ahol a gyerekekkel foglalkozhat. Középiskolai tanulmányait az akkor megnyíló érsekújvári egészségügyi középiskolában kezdte, majd a pozsonyi orvosi egyetemre jelentkezett. Annak elvégzése után a vágsellyei kórház gyermekosztályán kezdett dolgozni. Négy évet töltött ott, majd miután Galántán is megnyílt az új rendelőintézet gyermekosztálya, 1982-ben ott helyezkedett el. 

„Úgy érzem, jó döntés volt, azóta is aktívan dolgozom, mindig is szerettem a munkámat. A kisgyerekek nagyon őszinték, nem csalnak, nem hamisak. Ha a szülő nem is őszinte, a gyerek érdekében mindig rá lehet őket vezetni az őszinteségre. Elhivatottság, alázat kell ahhoz, hogy ezt tudjuk csinálni. A hosszú évek alatt volt alkalmam kiismerni annyira a szülőket, hogy tudjam, kivel mit engedhetek meg magamnak. Sokan egykori pácienseim, most pedig a gyerekeikkel járnak a rendelőmbe” 

– emlékezett vissza Kertész Ilona. Kifejtette, a beteg gyerek évtizedekkel ezelőtt is olyan volt, mint most, ebben nem tapasztalt változást az évek alatt. Mindig arra törekedett, hogy elsősorban meggyógyítsa őket, de néha előfordul, hogy meg kell próbálni a viselkedésükre is hatni, amikor azt látja, hogy az befolyásolja a gyerek egészségi állapotát.

Segítő kollégák

Lapunknak elmondta, a kezdetektől öt körzet működött Galántán, mindegyik gyermekorvos kollégájával jó viszonyt ápolt és ápol a mai napig. Az elmúlt évtizedekben nagy és gyors fejlődés ment végbe a gyógyászatban, mint fogalmazott, rohantak vele, el kellett fogadniuk a változásokat. Úgy véli, a modern eszközök, számítógépek megkönnyítik, de nem egyszerűsítik a munkájukat, hiszen nagyon megsokasodtak az adminisztrációs feladatok. A gyógyításban igyekezett az adott problémát a lehető leghatékonyabban kezelni, majd továbblépni. A komplikáltabb eseteknél mindig számíthatott a kollégáira és a főorvosra.

Folyamatos tanulás

A jelenlegi orvoshiánnyal kapcsolatban elmondta, abban az időben, amikor pályát választott, az volt a jó, hogy az egyetemen a kezdetektől a gyermekorvosi szakot tanulta, most viszont az orvostanhallgatók az általános képzés után választanak szakot. 

„Hat évig készültünk a gyerekorvosi pályára, az akkor végzett orvostanhallgatók 80-90%-a valóban gyerekorvos lett. Nálam sem volt kérdés, eleve úgy kezdtem el a tanulmányaimat, hogy gyerekorvos leszek, más szakterület fel sem merült bennem. Kemény hat év volt és azóta is, egészen a Covid-19-világjárványig, állandóan továbbképzésekre, szemináriumokra jártam. Azóta a szemináriumok helyett, illetve mellett webináriumokon veszünk részt, kicsit elkényelmesedtünk, de továbbra is képezzük magunkat” 

– fogalmazott, hozzátéve, hogy az állandó leterheltség miatt a galántai kollégáival alig jut idő a találkozásra.

Aktuális kérdések

Kertész Ilonának több mint 1000 páciense van. Mint mondta, az utóbbi években több lett a kötelező oltás, így a feladatok is megsokasodtak. Hangsúlyozta, a védőoltások elterjedése óta a gyerekbetegségek visszaszorulása mellett jelentősen csökkent az agyhártya-gyulladásos esetek száma is. A mostanában a sajtóban olvasható szamárköhögéses esetekről elmondta, nincs járvány, ezek csak szórványosan előforduló esetek, a szamárköhögés a három hónaposnál fiatalabb csecsemőknél veszélyes. A gyermekügyeletek bezárásáról úgy vélekedik, rendkívül veszélyes helyzetek adódhatnak. 

„Ha például egy anyuka egyedül van otthon egy-két-három gyerekkel és nincs segítsége, mihez kezdjen, ha sürgősen be kell menni az ügyeletre? Egy hangszalaggyulladásból is kialakulhat fulladás, amikor azonnali orvosi ellátásra van szüksége a kicsinek. Ha nem tudja elvinni Dunaszerdahelyre, akkor kénytelen hívni a mentőt, ahol szintén rendkívül leterheltek a kollégák” 

– magyarázta. A Galántán praktizáló öt gyerekorvos mindegyike nyugdíjas. Kertész Ilona szerint az orvoshiány legfőbb oka, hogy nincs gyerekorvos szak az egyetemen és a végzős orvostanhallgatók kisebb százaléka választja ezt a szakmát. Tapasztalatai szerint sokan félnek a gyerekgyógyászattól, az ottani kihívásoktól. 

„A gyereket sokkal alaposabban ki kell vizsgálni, mint a felnőttet, és a családot, a szülőket is ismerni kell, sok mindent, türelmesen el kell nekik magyarázni, kicsit pszichológusnak is kell lenni. Minderre meg kell találni az időt és sokszor a szülők, pedagógusok segítsége is szükséges ahhoz, hogy megtaláljuk a probléma forrását” 

– egészítette ki.

A közösségért dolgozott

Kertész Ilona szavai szerint az 1990-es évek elején sokakban, így benne is megfogalmazódott a tenni akarás a közösségért. Galántán is megalakult a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, amelynek tagja lett, majd indult a helyhatósági választáson. 

„Sok időt kellett fordítani a képviselőséggel járó munkára, de fontosnak tartottam, hogy a magyarságért tegyek valamit. Képviselőtársaimmal akkor neveztük át a mostani Kodály Zoltán és az Esterházy utcát, kezdeményeztük a magyar utcanevek használatát az egész városban, az iskolák felvették a Kodály Zoltán nevet. Megakadályoztuk, hogy a három magyar óvodai osztályból egyet megszüntessenek. Az egészségügyi bizottság elnökeként szociális segélyek és lakások kiutalását segítettem” 

– tette hozzá.

A beszélgetést azzal zárta, hogy bárkit, akiben felmerül a gondolat, hogy a gyerekorvosi pályát válassza, csak biztatni tudja, hiszen egy nagyon szép szakma az övé, a gyerekeknek szükségük van a jó szakorvosokra.