<p>A magyar népzene középkori rétegét, hangzásvilágát célozta meg stílusként a Ghymesi Igricek zenekar; erre utal nevük is (igric, azaz középkori énekmondó).</p>
Az ördöggel cimborál, aki dudán játszik
A csoport egy évvel ezelőtt alakult Katona István néptáncos, koreográfus, a martosi Feszty Árpád Művelődési Park fenntartójának vezetésével. Tagjai 9-11 éves fiúk, akiket már kiskorukban, családi közegben „megfertőzött” a népzene, a hangszerek szeretete. A gímesi Benz testvérek, Zsolt és Levente, valamint a martosi Katona István Vajk rendszeres résztvevője a Feszty Árpád Művelődési Parkban 2011 óta megrendezett nyári népzenei táboroknak, ahol olyan hangszereket próbálhattak ki, mint a duda, a tekerőlant, az ütőgardon, a doromb vagy a tapán dob. „Az alapokat aránylag gyorsan el lehet sajátítani, ám ahhoz, hogy valaki például egy ropogós csárdást tudjon előcsalogatni a tekerőlantból, 4-5 év gyakorlás szükséges – árulta el Katona István. – Az egyszerűbb dallamokat, például egy pásztornótát viszont gyorsan meg lehet tanulni, vagyis a zenélés szinte azonnal sikerélményt jelent a gyerekeknek. A leghuncutabb a duda, egyszerre kell, nyomni, fújni és még játszani is rajta, az már komolyabb tudást feltételez. Ezért is mondják, hogy az ördög hangszere, meg hogy a jó dudás az ördöggel cimborál.” Nem véletlenül született tehát a dalszöveg: aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni…
Bár Martos és Gímes közt elég nagy a távolság, két-három hetente azért összejönnek a fiúk, hogy közösen gyakoroljanak. A legintenzívebb oktatás azonban az egyhetes nyári népzenei táborban zajlik. Július utolsó hetében a Feszty Parkban idén is megrendezik ezt a tábort, ahová elsősorban fiatalokat várnak. A gyerekeknek nagy élményt jelent, hogy esténként Horsa Istvánnal, Kátai Zoltánnal vagy Csoóri Sándorral muzsikálhatnak együtt.
„Az iskolákban tulajdonképpen nem létezik népzeneoktatás, és a médiából is szinte csak az elektromos könnyűzene áramlik – mutatott rá Katona István. – A népzenei és néptánc-táborok hiánypótló szerepet töltenek be, de hogy oda eljussanak a gyerekek, kell a szülői indíttatás, hogy átörökítsék ezt a kultúrát, zenét, népdalkincset.” A hangszerek többségét maguk készítik a csoport tajgai: az ütőgardon alapanyaga nyárfa, a lanté fenyő vagy hárs, a dudáé gyümölcsfa (alma, körte, szilva).
Bár fiatal még a zenekar, viszonylag sok fellépésük volt már, elsősorban a környező településeken. Legközelebb az április végén zajló Komáromi Napokon találkozhatunk velük, ahol az Ifjú Szivek 30 évvel ezelőtti tánckarából verbuválódott Egyszer volt együttessel, valamint Kátai Zoltán énekmondóval állnak színpadra. Ezt követően a 21. Pünkösdi Ünnepségeken, júniusban pedig Gömörben, a Baranta Völgyben lépnek fel.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.