Az ingatlanajándékozás

Mivel két esetben is ajándékoztam ingatlant, ismerősöm megkért, írjam meg az ő ajándékozási szerződését is, édesanyja ugyanis úgy döntött, hogy a családi házukat végre neki ajándékozza. Megírtam és belefoglaltam az édesanya haszonélvezeti jogát, mivel a sors kiszámíthatatlan. Megtudtam, hogy a megfelelő hivatalban ezt mindkét fél aláírta, ám az ismerősöm később a szerződést átíratta, kihagyva a haszonélvezeti jogot, majd az édesanyja aláírását odahamisította a szerződés alá. Azóta már kezében van a tulajdonlap. Az édesanya sokat panaszkodik, hogy a lánya durván viselkedik vele, semmibe sincs beleszólása, mert állandóan azt veti a szemére, hogy itt minden az övé. Mit lehet ilyen esetben tenni?

Először is tisztázni, kell, hogy milyen szerződés alapján lett az érintett hölgy lánya a ház tulajdonosa. Az ajándékozónak postán kellett megkapnia a telekkönyvi hivatalból a beregisztrált szerződést, amelyen szerepel a hivatal piros színű pecsétje és a regisztráció dátuma. Ha mégsem áll rendelkezésre ez a dokumentum, akkor az ajándékozónak jogában áll ennek a másolatát kikérni a telekkönyvi hivatalból. Ha bizonyossá válik, hogy a tulajdonjog átírására olyan szerződés alapján került sor, amelyet az ajándékozó soha nem írt alá, a szerződés érvénytelen. Ebben az esetben csalásról van szó, és fennáll az aláírást hamisító és az aláírás valódiságát hitelesítő hivatalnok büntetőjogi felelőssége is. Az ajándékozási, illetve adásvételi szerződésen az ajándékozó, illetve eladó aláírásának mindig hitelesítéssel kell lennie ellátva, amelynek az elkészítésére kizárólag közjegyző, az általa meghatalmazott személy vagy a községi, városi hivatal megbízott alkalmazottja jogosult. A helyzet megoldása érdekében büntetőfeljelentést kell tenni a rendőrségen vagy az ügyészségen, illetve polgárjogi peres eljárásban kérni kell a helyileg illetékes járásbíróságot, hogy határozza meg, ki is a tulajdonos.

Ha a telekkönyvi hivatalban regisztrált szerződésen az ajándékozó aláírása valódi, akkor a szerződés érvényes. Az ajándékozó elállhat az ajándékozástól, ha a megajándékozott úgy viselkedik vele vagy a családtagjaival, hogy ez súlyosan ellenkezik az erkölcsi normákkal. Azt, hogy indokolt-e az ajándék visszakérése, minden esetben egyénileg kell elbírálni. Nem elegendő, ha az ajándékozó írásban értesíti az eladót arról, hogy eláll a szerződéstől és visszaveszi az ajándékot. Ahhoz, hogy a tulajdonjog visszakerüljön az ajándékozó nevére, a feleknek egy újabb ajándékozási szerződést kell kötniük egymással. Ha a megajándékozott erre nem hajlandó, az ajándékozónak a bírósághoz kell fordulnia, hogy jogerős döntéssel tudja igazolni, a szerződés érvényét vesztette.

Gulyás Éva, ügyvéd