Az idei esztendő a turizmus és a kultúra éve volt

Tornalja. A helyi képviselő-testület egy évvel ezelőtt fogadta el azt a határozatot, mely értelmében a 2004-es esztendőt a városban a turizmus és a kultúra évének nyilvánítják. Hogy hogyan sikerült a határozatot teljesíteni, arról Tornalja polgármesterét, Dubovszky Lászlót kérdeztük.

Sikerült valóra váltani az önkormányzati határozatban megfogalmazott elképzeléseket?

Úgy gondolom, elégedettek lehetünk. Komoly lépéseket tettünk. Az idei események közül kiemelkedik a nemzetiségi fesztivál, melyet első alkalommal rendeztek meg. Ahhoz képest, hogy ilyen fesztiválnak korábban itt nem volt hagyománya, jól vizsgázott a város. Ez meggyőzhette a kételkedőket is. Emellett voltak további helyi és regionális rendezvényeink, gondolok itt elsősorban a motoros találkozóra, vagy a Hagyományok Napjára, mely rendezvények jelentősége túlmutat Tornalja határain. Magyarországról is érkeznek érdeklődők, tehát az eredmény bennünket igazol. Meglátásom szerint rendezvényeink – függetlenül attól, hogy azt a város szervezte-e, vagy a különféle helyi civil szervezetek – jó alapot teremtenek a továbblépéshez. Ezek az események és a rájuk épülő különféle szolgáltatások jelenthetik a komoly gazdasági gondokkal küszködő térség egyik kitörési lehetőségét. Ami pedig az év hátralévő heteit illeti, ebben az időszakban kerül sor a hagyományos helyi és regionális rendezvényekre: a zeneiskola növendékeinek koncertjére, a Mikulás-napi ünnepségre. Sikerült teljesítenünk, amit a kultúra terén ez évben magunk elé tűztünk. A jövő évi kulturális programok terve is összeállt már.

A turizmus terén hogyan sikerült megvalósítani az elképzeléseket?

Vannak hiányosságok. Tornalja idegenforgalma szinte teljes egészében a strandra épül. Ugyanakkor tudatosítani kell azt is, hogy a különféle uniós normáknak megfelelő szint eléréséhez több tízmillió koronára lenne szükség. Egy-két év alatt nem küszöbölhetjük ki azokat a hiányosságokat, melyeket az elmúlt harminc esztendőben elmulasztottak pótolni. Sürgősen megoldást kell találniuk az önkormányzatnak, a városi vállalatoknak és a helyi vállalkozóknak. Az ma már kevés a boldoguláshoz, hogy olcsó a belépő, az emberek igényelnének egy bizonyos színvonalat, melyet – mivel, ugye, a vendég fizet – biztosítanunk kell. Ezekhez a beruházásokhoz kell megtalálnunk a pénzforrásokat. Mi minden elképzelést meghallgatunk, a komoly javaslatok felé nyitottak vagyunk.

Tornalja két mikrorégió határán fekszik. Hogyan látja, miként értékeli az együttműködést a kistáji önszerveződésekkel, illetve a környező falvak vezetésével? Gondolok itt elsősorban mindazon turisztikai látványosságokra, melyekkel ezek a falvak rendelkeznek, illetve arra, miként lehetne egymást erősítve ezeket a turistáknak bemutatni, illetve egyre több embert idecsábítani?

A Túróc Menti Mikrorégió az, amelyik működik és életképes. A Sajó Menti Mikrorégió tevékenysége több kívánnivalót hagy maga után. El kell gondolkodnunk azon, szükségünk van-e egy formálisan működő szervezetre. Lehet, hogy Tornaljának mint a térség közéleti és kulturális központjának nagyobb szerepet kellene ebben a kistérségi társulásban vállalnia, ugyanakkor azt is mérlegelni kell, át kell-e vállalnunk azt a rosszul működő és terhes örökséget, melyet az elődök hagytak ránk. Én személy szerint ebben nem kívánok szerepet vállalni. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a környéken vannak jól működő kistérségi társulások. Ezektől kell tanulni, tőlük kell példát venni, a régiófejlesztésben már mindent feltaláltak, csak a működő modelleket kell átvenni. Tehát ami a turizmust illeti, úgy gondolom, jövőre sikerül a gazdasági terheket lerázni magunkról, aminek köszönhetően több pénzt tudunk majd e terület fejlesztésére is fordítani. Tehát ha sikerül stabilizálni a város pénzügyi helyzetét, beszélhetünk a további együttműködésről a térség azon településeivel, amelyek képesek alkalmazkodni az új feltételekhez és elvárásokhoz.

Ez a régió nem rendelkezik megfelelő számú és színvonalú szálláshellyel, s ami van, az is nagyrészt Tornalján található. A környező településeken, Felsővályt kivéve, sehol nincs szálláslehetőség. Nem lehetne ebbe az irányba elmozdulni például úgy, hogy a tornaljai strand vendégei számára a környező falvak biztosítják a falusi turizmussal kapcsolatos attrakciókat és a szálláshelyeket?

Az önkormányzatoknak nincs pénzük arra, hogy ilyen vállalkozásba kezdjenek, vagy hogy az e téren vállalkozó helybeli embereket támogassák. A másik probléma, hogy hiányzik a megfelelő reklám. A helyi önkormányzatok mellett ez elsősorban az államnak és a megyei önkormányzatnak lenne a feladata. Elég csak megnézni a szomszédos Borsod-Abaúj-Zemplén megye reklámkampányát, melyet megyei és állami pénzből finanszíroztak. A nevezett térség reklámköltsége ismereteim szerint hússzorosa a miénknek. Ha magasabb szinten elmulasztják a megfelelő propagandát, akkor mi hiába próbáljuk meg rávenni az embereket, hogy vállalkozzanak ezen a területen. ĺgy egyszerűen nincs kinek szállást biztosítani, de csak azért, mert nem tudnak rólunk és az itteni látványosságokról. Városunk azzal, hogy ezt az évet a turizmus és a kultúra évévé nyilvánítottuk, csak nyert, s ha a rendezvényeinknek és turisztikai szolgáltatásainknak köszönhetően sikeresek leszünk, hozzájárulunk a régió fejlődéséhez is.