Az első pravoszláv karácsony Nyitrán

Mostanáig egy irodában találkozgattak, amelyet ideiglenesen alakítottak át imaházzá. A hitközség a jövőben saját templomot szeretne építeni a városban.

A hívők kérésére
érkezett Nyitrán a történelmi források szerint Cirill és Metód ténykedése idején végeztek utoljára istentiszteletet pravoszláv liturgia szerint. A városban a 2001-es népszámláláskor mintegy százötvenen vallották magukat pravoszláv vallásúnak, az ő kérésükre érkezett tavaly májusban Nyitrára Lukáš Nováček lelkész. A kiszucai származású fiatal papnak a semmiből kellett gyülekezetet építenie, helyiséget találnia az istentiszteletekre, és lakást saját magának meg a feleségének. A pravoszláv papok ugyanis a felszentelés előtt még megnősülhetnek, de ha addig nem teszik, akkor cölibátusban kell élniük. „Nagyon nehéz volt megfelelő helyet találnunk az istentiszteletekre. Először egy, a városi temetőben álló, kihasználatlan kápolnát szemeltem ki, de megtudtam, hogy a katolikus egyház akarja felújíttatni. Ezután több helyi templomban is próbálkoztam, sikertelenül. Mi elég sok monstranciát, kelléket használunk, és ezek raktározását nem tudták megoldani, az pedig elképzelhetetlen, hogy minden istentisztelet után mindent összepakoljunk és elvigyünk. Volt olyan pap is, aki azzal utasított el, hogy a hívőket zavarhatná a tömjénfüst illata, ami utánunk marad“ - számolt be a lelkész az elmúlt fél év alatt gyűjtött tapasztalatairól. Végül, egy magáncég irodahelyiségében rendezte be az ideiglenes imaházat, ahol hetente háromszor találkozik a környékbeli hívekkel. Vannak közöttük szlovákok, ruszinok, oroszok, de magyarok is - például egy koloni család. Általában harminc-negyven ember gyűlik össze egy liturgián, de ünnepnapokon távolabbról, Nagytapolcsányból, Privigyéről és Pöstyénből is Nyitrára járnak azok a pravoszláv hívők, akik eddig Komáromba vagy Pozsonyba utaztak istentiszteletre.

Szigorú hús- és zsírmentes böjt
Az idei karácsonyra, amelyet a pravoszlávok a Julianus-naptár szerint január 6-án ünnepelnek, szép ajándékot kaptak a várostól: egy házat, amelyet állandó imahelynek rendezhetnek be. Szerdán még takarítottak, költözködtek, de tegnap már itt tartották a karácsonyesti istentiszteletet. A pravoszláv liturgia szerint a karácsony négynapos ünnep, a szenteste után január 7-én Jézus születésére, január 8-án Szűz Mária Istenanyaságára, január 9-én pedig Szent István vértanúra emlékeznek. „Éjféli mise nálunk nincs, de a hagyomány szerint a szentesti istentiszteletet a vacsora után tartjuk. Mi a távolabbról érkező hívők miatt tettünk kivételt“ - mondja Lukáš Nováček. Az egyházi előírások szerint a szentesti vacsorát egész napos szigorú böjt előzi meg, és az asztalra is csak hús és zsírmentes étkek kerülnek. Böjtös káposztaleves, fokhagymás mézes kenyér, a mácsankának nevezett sűrű gombafőzelék, káposztás pirog, mákos guba, főtt bab, főtt lencse és aszalt gyümölcsök. A pravoszlávoknál nem hagyományos karácsonyesti étek a hal, de sok családban ma már azt is fogyasztanak.

Istentisztelet - szláv nyelven
Az ünnep fénypontját a kéthárom órás istentiszteletek jelentik, amelyeket máig minden pravoszláv templomban ószláv nyelven tartanak. Az örömhírt a hívők csupán karácsonykor használatos köszöntése is hirdeti: Krisztus megszületett -Valóban megszületett.
Szlovákiában összesen mintegy 50 ezer pravoszláv és közel 220 ezer görög katolikus vallású ember ünnepli ezekben a napokban a karácsonyt, többségük az ország keleti részében él. Számuk folyamatosan csökken, főleg a pravoszlávok komoly lelkészhiánnyal is küzdenek, ezért nagy ritkaságnak számít az új egyházközség alakulása.