Az egyetemi város atmoszférája

A hivatalos alapítólevelet három évvel később, 1660-ban adta ki I. Lipót császár, ezzel a kassai egyetem egyenrangúvá vált a prágai, a bécsi, a kalni és a grazi egyetemmel.

Kezdetben

természetesen a teológiai kar dominanciája érvényesült, ám már akkor jelentős szellemi erőt képviselt a jogi és a bölcsészkar, amelyen filozófiát, történelmet és világnyelveket oktattak. Később a fizika legújabb vívmányai is teret követeltek maguknak. Kassán európai hírű professzorok oktattak, akik kedvéért messze földről érkeztek diákok. Az oktatás nyelve a latin volt, az egyetem saját könyvtárral, nyomdával rendelkezett, sőt jónéhány szepességi és zempléni falu is az intézmény tulajdonában volt, komoly bevételeket és zavartalan működési feltételeket biztosítva. Idővel a reáltudományok kezdtek dominálni, a 17. és a 18. században jónéhány, világviszonylatban is jelentős felfedezés, találmány született a helyi egyetemen.

1773-ban az intézémény tudományos jellege olyannyira dominánssá vált, hogy az egyetem kikerült a jezsuita szerzetesi rend fennhatósága alól, és állami intézmény lett Academia Regia Cassoviensis néven. Ám ennek ára volt: a budai egyetem részévé vált, azaz elveszítette önállóságát. Az Academia Regia néven működő jogi kar 1850-ben olyannyira megerősödött, hogy kivívta az önállóságot. Ebből a karból fejlődött ki az 1921 óta működő P. J. Šafárik Egyetem Jogtudományi Kara. A Kassai Műszaki Egyetem megalapításának szükségessége szintén ekkor körvonalazódott; az első reál jellegű felsőoktatási intézmény 1937-ben alakult a városban. Az oktatás azonban a második világháború miatti „kényszerszünetnek” köszönhetően csak 1947-ben teljesedhetett ki, ekkor alakult az erdőmérnöki, a mezőgazdasági, az állatorvosi, valamint a műszaki kar. Később az oktatás egy része átkerült a közeli Eperjesre, ahol – idővel – önálló egyetem alakult. A kassai P. J. Šafárik Egyetem karainak száma háromra redukálódott (orvosi, természettudományi és jogi kar), Eperjesen pedig 1998-ban bölcsészkar és közigazgatási kar alakult.

Tudományos konferencia

Február végén tudományos konferenciát rendeztek Kassán az Universitas Cassoviensis alapításának 350. évfordulója alkalmából. Üdvözlő beszédében Zdenko Trebuľa, a megyei önkormányzat elnöke kiemelte azt a tényt, hogy a kassai egyetemet hosszú időn keresztül Európa legfontosabb alma materei közt tartották számon. „A műveltség, a tudás és a tehetség ma ismét előtérbe kerül, sőt nem csupán az egyén, hanem a város és a régió szempontjából is fontossá kezd válni. Nem mindegy, hol, melyik egyetemen szerzi meg egy-egy tehetséges fiatal az életre szóló alapokat. A genius loci, azaz a hely szelleme manapság ismét egyre fontosabb. Kassa toleráns, a szárnyaló gondolatnak teret adó légköre a mai korban is különösen fontos. Különböző kultúrák és nemzetiségek találtak itt érvényesülési lehetőséget az idők során, és remélem, ez a jövőben is így lesz. Az egyetemi város atmoszférája ugyanis utánozhatatlan” – jelentette ki a megyei önkormányzat elnöke az ünnepségen.

Tanult polgárok a városi tanácsban

A 17. századi polgárság fejlettségi szintjét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a városi tanácsba csak azok a tanult polgárok kerülhettek be, akik kellően díszes homlokzatú Fő utcai házban laktak, és ingatlanjukat, Kassa környéki szőlőiket kifogástalan állapotban tartották. A város felemelkedéséhez nagyban hozzájárult az Egyetem mint szellemi központ működése, amely a megyei elnök szerint ma is komoly tőkét jelenthet a városnak európai viszonylatban. (juk)