„Az a véleményem, mint a Greenpeace-nek”

A környezetvédők körülkerítették az épületet, melynek ajtaja és ablakai kitörtek, tető híján beázott, így tízméteres körzetben már elszennyeződött a talaj. Martin Hojsík, az akció koordinátora szerint az ipolybéli lerakathoz hasonló több száz „időzített bomba” ketyeg Szlovákiában, s úgy véli: sokak egészsége van veszélyben.

„Pontosan az a véleményem, mint a Greenpeace-nek” – reagált érdeklődésünkre Miklós László környezetvédelmi miniszter. Hojsík szerint a kormány számára a lakosság védelme prioritás lehetne. „Tudatosítjuk, hogy pillanatnyilag a költségvetésben nincs tízmilliárd korona az összes ilyen időzített bomba hatástalanítására, ám az illetékes szervek legalább nyilvántartásba vehetnék a problémás területeket, főleg azokat, ahol haladéktalanul közbe kellene lépnie az államnak” – szögezte le az aktivista.

Miklós állítja: öt éve téma a felhalmozódott veszélyes hulladékok eltávolítása, e célból évente követel pénzt a költségvetésből, hiába. „Még akkor sem kaptam meg a kért összeget, amikor kormányhatározatban fektettük le, hogy a gázművek magánosításából származó bevételből valamicskét e célból a környezetvédelmi tárcának utalnak át. Csak a feltérképezett területeken legalább kilencezer régi lerakat van, és sok esetben nem is sejtjük, milyen veszélyes anyagok lehetnek ott. Az Ipoly mentét már átfésülték, azaz pontosan tudjuk, hol vannak az ipolybélihez hasonló egykori szövetkezeti raktárak. Legszívesebben azonnal felszámolnám mindet, de nincs miből” – részletezte a tárcavezető. Hozzátette: néhol azt is tudják, ki a felelős a lerakatért, honnan származnak a hulladékok, s a szennyezést előidéző személynek kötelességük lenne eltávolítani azt. „Általában az egykori szövetkezetek voltak a lerakatok tulajdonosai. A magánosítás során az új tulajdonosra átruházódott a felelősség is, ám az új szövetkezetek is már többször tönkrementek, számos helyen a sokadik tulajdonosról van szó, akik már nem hajlandók vállalni a felelősséget az egykori lerakatokért” – magyarázta a miniszter. Megoldást jelenthetne a két éve készülő, a környezetszennyezésről szóló törvény, ám elfogadásához hiányzik a politikai akarat. „Az egyes tárcáknak nem nagyon tetszik az általam szorgalmazott tervezet, mely éppen a felelősség megítélésével és a hulladékok eltávolításának a költségeivel foglalkozna. Csakhogy a felelősséget egyik kollégám sem akarja vállalni, e célra senki nem akar áldozni” – nyilatkozta lapunknak Miklós László. (sza)