Átverés volt az árverés is

Mészáros Győző: „Még a 3,9 millió is sok volt, a kft.-nek semmi szüksége arra a romhalmazra, amit kénytelenek voltunk megvásárolni”.Somogyi Tibor felvételei Tavaly a Pozsonyi Kerületi Bíróság a peredi vezetőség kezdeményezésére csődeljárást indított a mezőgazdasági szövetkezet ellen. Vladimír Hudec mérnököt nevezte ki csőd-biztosnak. Az ő személye csak annyiban érdekes, hogy az ő feladata a vagyon minél kedvezőbb értékesítése, a szövetkezeti vagyon meghirdetése két országos terjesztésű napilapban. A Mečiar-kormány kulturális miniszterének (Ivan Hudec) testvére betartotta a törvényt, két szlovák napilapban megjelentette a hirdetést, de az „árverés” idő-pontját nem tudatta a község polgármesterével. Holott szóban megígérte neki, hogy mindenről, ami a szövetkezeti vagyonnal kapcsolatos, időben tájékoztatja.

– 1995 végén Mészáros Győző került a szövetkezet élére, majd, ha jól emlékszem, 1998-ban megalakította az Agro Rovina Kft-t. Ahogy az lenni szokott, tiszta lappal indult, ugyanis nem vállalta a szövetkezet 13 millió koronás adósságát, mely a büntetőkamatokkal együtt 15 millióra rúgott. Ám a nagyreményű kft. 2001.június 25-én csődeljárást kezdeményezett önmaga ellen, mert nem tudott fizetni a hitelezőknek. A kerületi bíróság a vizsgálati tárgyalást 2001 szeptemberére tűzte ki, ám ezen nem jelent meg a csődbe jutott szövetkezet képviselője, ezért a tárgyalást meghatározatlan időre elnapolták – emlékezett a történtekre Borsányi Gyula, Pered polgármestere. – Megvalósulhatott viszont a kellő számban megjelenő hitelezők tanácsának tárgyalása, akiket Hudec mérnök tájékoztatta arról, milyen tervezet szerint fogja értékesíteni a csődbe jutott szövetkezet teljes vagyonát. Az ígérte, a lehető legjobb árat fogja kérni, hogy a hitelezőknek minél kevesebb káruk származzon. Nem tudtuk, mennyi a felbecsült, teljes érték, de több millió koronás bevétellel számoltunk – mondta a polgármester. A szomorú az, ám erről a község csak később szerzett tudomást, hogy a csődbiztosnak szeptemberben megvolt az ingatlan értékéről kidolgozott szakértői vélemény, becslés, hiszen az már augusztus 8-án elkészült. Nem csoda, hogy a későbbiekben történtek alapján felmerül a gyanú: a tulajdonosjelölt is tisztában volt az anyagi viszonyokkal, s elkészíthette a szövetkezeti vagyon megszerzésének tervét.

Decemberben sor került az elnapolt vizsgálati tárgyalásra, a hitelezők követeléseit is csoportokba sorolták. – Abból az összegből, amellyel községünknek tartozott, 13 millió korona az úgynevezett kiemelt csoportba került, ami azt jelenti, hogy az értékesített vagyonból levonják a kiadásokat (a csődbiztos jutalékát, a becslők jutalmát stb.), a fennmaradó összegből rendezik a kiemelt hitelezők követelését. Megkértem Hudec mérnököt, tájékoztasson a csődbe jutott szövetkezeti vagyon értékesítésének időpontjáról, hogy a községet is képviselje valaki. A csődbiztos megígérte, ezért nyugodtan vártam a fejleményeket – nyilatkozta a polgármester. Mint derült égből a villámcsapás érte a peredieket a hír, hogy a szövetkezetet „fillérekért”, 2 millió koronáért eladták az Agro Váh Kft.-nek, melynek egyik tulajdonosa a volt szövetkezet, majd a volt kft. vezetője, Mészáros Győző lett.

Szlovák lapokban hirdették

A csődbiztos 2001.december 15-én a Nový deňben, a HZDS-napilapjában hirdette meg a szövetkezeti vagyont, két nappal később pedig a Pravdában. Az első körben, amint az várható volt – s talán ahogy tervezték –, vásárlási szándékkal senki sem jelentkezett. Ezt a csődbiztos bejelentette a kerületi bíróságnak, és meghirdette a második fordulót. A csődbiztos 2002. január 7-én ismét két szlovák napilapban, a Nový deňben és a Prácában adott fel hirdetést. Január 15-én nyilvánosságra került, hogy egyetlen érdeklődő jelentkezett csupán, mégpedig Mészáros Győző Agro Váh Kft-je, s „nagylelkűen” 2 millió koronát ajánlott fel a vagyonért. A faluban senki sem értette, hogyan történhetett mindez, hiszen a csődbiztos kötelessége (lenne) a lehető legelőnyösebben értékesíteni a vagyont, és a bevételből kifizetni a hitelezőket.

A valós érték töredékéért

Borsányi Gyula polgármester március 11-én a bíróságon átnézte az iratokat, melyekből megtudta, mennyi a szövetkezeti vagyon eredeti értéke, amelyet 17 688 millió koronára becsültek. Ám mivel az ingatlanra csődeljárást jelentettek, a becslő az úgynevezett likvidációs érték analitikus módszerével, bizonyos képlet szerint számolta ki a koefficienst (együtthatót), amelyet a szakirodalom különböző feltételeinek figyelembevételével állapítanak meg. – Ez az érték 0,22, tehát ha a 17,688 millió koronát megszorozzuk 0,22-vel megkapjuk a végső árat, a 3 891 430 koronát – magyarázta a számítás lényegét a polgármester. És mert az első körben a vagyon nem kelt el, a másodikban a vételári ajánlat kevesebb lehet, mint a likvidációs ár.

– Törvénysértés nem történt, de a csődbiztos, a becslők és az új tulajdonos kisemmizték a községet, illetve Pered lakóit is. Szomorú, hogy Mészáros Győző, a falu szülötte félrevezette és becsapta az embereket, mindazokat, akiknek vagyonrészük volt a szövetkezetben. A furcsa praktikák miatt a falu is elesett attól a bevételtől, amely csaknem egyéves költségvetésének felel meg. Egy időben a község is foglalkozott a csődeljárás kezdeményezésének gondolatával, ám a képviselő-testület nem vállalta, hogy a szövetkezetben dolgozó 70 ember munkahely nélkül maradjon. Ráfizettünk valamennyien – mondta a polgármester.

– A hatalmas ingatlan, valamint az ingóságok árverésen kívüli eladással kerültek az új tulajdonoshoz, s ezzel nagyapáink, szüleink vagyona vált köddé – mondta keserűen id. Laczkó János, aki döbbenettel szemlélte a szövetkezetben történteket. Háborog a szövetkezeti vagyon alulértékelése miatt, ugyanis 1992-ben, egy évzáró gyűlésen a szövetkezet egyik vezetője 200 milliót érő értékről beszélt, igaz, 1995-ben csupán 90 milliósról. – Amikor a feleségem nevében megkérdeztem, hogy történhetett ez, kik lopták szét a közöset, illetve kit börtönöztek be hűtlen kezelés vádjával, nem volt, aki válaszoljon. Olyasmit mondott az elnök helyettese, nem állhat a kapuban, hogy elfogja a tolvajokat. Mészáros Győzőről is megvan a véleményünk, a szövetkezet megmentését vártuk tőle, és nem azt, hogy fillérekért megszerzi. Itteni pályafutása érdekesen alakult, szövetkezeti elnökből a „tiszta lappal” induló Agro Rovina Kft. ügyvezető igazgatója, ezután pedig az Agro Váh Kft. társtulajdonosa lett. Épp a jelenlegi társa vitetett el tavaly június közepén 550 szarvasmarhát, s ezzel megszűnt az állattenyésztés. Az is piszokság, hogy a csődbiztos Hudec mérnök értékpapírok intézésére biztatta az embereket, holott akkor a szövetkezet már régen Mészáros Győző és társának tulajdona volt. Az ügyintézés nem csupán időigényes volt, sok pénzt fölemésztett – méltatlankodott.

Laczkó János azt is elmondta, hogy amikor az Agro Rovina Kft. szerződés alapján használta a község földjét (89,9 hektárt), és nem teljesítette a vállalt kötelezettséget, a képviselő-testület felmondta a szerződést. A kétezer hektáron gazdálkodó kft. bosszúból elbocsátott két alkalmazottat, azzal az indokkal, hogy létszámfelesleg van. Azoknak, akik nem akarták eredeti, öt évre szóló bérleti szerződésüket tíz évre meghosszabbítani, az Agro Váh Kft., vagyis Mészáros Győző nem akart haszonbért fizetni a földért.

– A feleségem 1996-tól a peredi szövetkezettel állt szerződéses viszonyban. Földjét tudta és beleegyezése nélkül 1999-ben az Agro Rovina, majd 2001-ben az Agro Váh Kft. használta. Felbontottuk az eredeti szerződést a peredi mezőgazdasági szövetkezettel, az új bérleti szerződést Mészáros Győző mindenáron 10 évre akarta megkötni. Ezzel nem értettünk egyet. Ezért az ötödik év haszonbérét nem fizette ki. Tavaly a földemet sem mérette ki, idén másfél hektáro(mo)n árpát vetettem el. Volt is nagy cirkusz belőle, Mészáros Győző feljelentett, az üggyel nyomban foglalkozott a Vágsellyei Járási Hivatal illetékes osztálya. Biztos vagyok abban, ha egyszerű földi halandónak gyűlne meg a baja bárkivel, hónapokig várna a tárgyalásra. Persze, tudom, nekem azért is könnyebb, mert azzal, hogy nem adjuk bérbe a földet, kevés pénztől esünk el. A perediek zöme nagyobb földterületeket birtokol, megértem, ha ezekben az ínséges években nem mondnak le a haszonbérről. Nálunk 3,3 ezer koronáról, másoknál tízezerről vagy annál is többről van szó.

A másik fél véleménye

Mészáros Győző másképp értékeli a helyzetet. – Bárki élhetett volna a lehetőséggel, s versenybe szállhatott volna a vagyonért, amelynek nagy részére az Agro Vág Kft.-nek nem is volt szüksége – mondta beszélgetésünk kezdetén. Kifejtette: ne keressen senki szenzációt abban, hogy a kft. vásárolta meg a csődbe jutott szövetkezetet. –A peredi szövetkezet nagyon rosszul működött, 1995 októberétől 230 alkalmazottja fizetést sem kapott. Engem az akkori vezetés 1996. január 11-én kért fel, próbáljam megmenteni a társaságot. Nem tudtam nemet mondani, bár amikor egy kicsit körülnéztem, nagyon furcsa dolgokat tapasztaltam. Hatszáz hektár nem volt felszántva, s amikor látni akartam a leltárt, kiderült, hogy sem 1994-ben, sem 1995-ben nem készült. A szerződésem három hónapra szólt. Az Általános Hitelbankban 3 millió koronás gyorshitelt intéztem, hogy az emberek fizetést kapjanak – idézte fel az eseményeket. Arra a kérdésünkre, napokon belül milyen csoda folytán tudott hitelt intézni, csak annyit mondott: a bankban ismerték, s megbízható partnerként kezelték.

Amikor lejárt a három hónap, s a régi szövetkezeti elnök lemondott, Mészáros Győzőt választották a szövetkezet élére. A sok tennivaló mellet megkezdték a vagyonrészek kiszámítását is, ugyanis addig ezzel a kérdéssel senki sem foglalkozott. Az új elnök is kíváncsi volt, mekkora a vagyonrésze. A szövetkezet megmentése kudarcba fulladt, mint kiderült, már 1992-től veszteséges volt.

A galántai Poľnonákup megalapította a Agro Rovina Kft-t, s átvette az eladósodott szövetkezet állatállományát. A Kft. ügyvezető igazgatója Mészáros Győző lett, aki kibérelte a szövetkezet épületeit, megvásárolta a gépeket és fokozatosan törleszteni kezdte az adósságokat. Noha eredményként említi, hogy ezek 1997-től nem növekedtek, a Poľnonákup (a kft. 100 százalékos tulajdonosa) csődje miatt az Agro Rovina is tönkrement.

– Nem nagyon értem a perediek sirámait. 1997-ben tudomásul vették, hogy a tagok vagyonrésze elúszott. A jogosult személyeknek kiadtuk a vagyonjegyeket, igényüket bejelenthették a csődbiztosnak. Mivel képtelenek voltunk fizetni a társadalmi biztosítóknak, a banknak megjelentek a végrehajtók, árulták a vagyon. Ha jól tudom, áron alul értékesítettek 24 lakást – méltatlankodott, miközben arról megfeledkezett, hogy a mostani Agro Váh Kft., amelynek résztulajdonosa, ugyancsak áron alul jutott a két gazdasági udvarhoz.

Amikor az iránt érdeklődtünk, miképp lehetséges, hogy a veszteséges üzemelés, valamint a hűtlen vagyonkezelés miatt egyetlen szövetkezeti vezetőt sem vontak felelősségre, azt ajánlotta, beszéljünk Gajdošnéval, az egykori szövetkezet vezetőségi tagjával (1997-ben az elnöki tisztet töltötte be – a szerk megj.), aki vezető posztot töltött be az Agro Rovina Kft.-ben, jelenleg az Agro Váh Kft. gazdasági vezetője.

– Amikor kitudódott, mekkora a hiány, a vezetőségben szóba került a felelősségre vonás. Végül titkos szavazásra került sor, mindenki védte a másikat, no meg önmagát is. A végeredmény az lett, hogy az elnök lemondott, s írásban bevallotta, nem tudta megfelelően ellátni tisztjét – mondta Gajdošné. A csődeljárással kapcsolatban kifejtette: a szövetkezet nem tudta fizetni a hitelezőket. Tény, hogy míg az Agro Rovina Kft. 130 embert foglalkoztatott, az Agro Váh Kft.-ben már csupán 45-en dolgoznak. Többen önként távoztak, azoknak pedig, akik nem tudtak váltani, felmondtak. Az új kft. viszont nem tartozik senkinek, nemcsak a községnek fizet rendesen, hanem a földtulajdonosoknak is.

– Nyolcszázhatvan szerződést kötöttünk, 2000 koronát fizetünk áranként a termőföldért. Id. Laczkó János hibázott – magyarázta Mészáros Győző. – 2001. szeprember 30-ig nem adta be földkimérési igényét, amiről a Járási Hivatal mezőgazdasági osztályán feljegyzés készült. Ha nem adta bérbe felesége földjét, miért nem fizette be a földadót? Nyilvántartásunk rendben van, nekünk be kell jegyeztetni a bérleményt a kataszterbe, ez mérvadó a támogatás kérésénél is – zárta le a témát.

Tudta, mit vásárol

Borsányi Gyula polgármester úgy véli, Mészáros Győző becsapta az embereket, mindazokat, akiknek vagyonrészük volt a szövetkezetben Amikor újra a csődeljárás furcsaságaira tereltük a szót, Mészáros Győző állította, a vagyon értékesítéséről a hirdetésből értesült. Az első kör nem érdekelte, hiszen a szövetkezi vagyon nem ért 17,6 milliót. – Még a 3,9 millió is sok volt, a kft.-nek semmi szüksége arra a romhalmazra, amit kénytelenek voltunk megvásárolni. Rágalom, hogy ismertem, s netán összejátszottam volna a csődbiztossal – mondta, majd javasolta, nézzük meg, milyen állapotban vette át a gazdasági udvart. A düledező épületek, a valamikori fejőházban található szeméttelep, a néhai hizlalda siralmas állapota meglepett ugyan, de kimondtuk: mivel nagyon jól ismerte a helyzetet, tudta, mit vásárol. Ráadásul önként, kényszer nélkül cselekedett. És csak mosolyogtunk azon, amikor 100 ezer koronát ígért, ha találunk valakit, aki megvenné vagy lebontaná a romos épületeket. – Elutasítom azt a vádat, hogy a kft., amelynek társtulajdonosa vagyok, kisemmizte a szövetkezeti tagokat, hiszen az én vagyonrészem is odalett. Nem igaz, hogy Pereden ellenséges légkör vesz körül, a kft.-ben dolgozók elégedettek. Igaz, azoktól, akik nem tudatosították, hogy nem lehet lopni, elbúcsúztunk. Ha megerősödik a növénytermesztés, visszahozzuk az állattenyésztést is.

Nem hirdet magyar lapban

A csődbiztossal is szerettünk volna beszélni, mert egyrészt érdekelt, miért hirdette meg a peredi szövetkezeti vagyont két szlovák napilapban, a kis példányszámú, magyarok lakta vidéken nem is olvasott HZDS-s napilapban és nem az Új Szóban, másrészt tudni akartuk, nem kötelesség-e minél több pénzért értékesíteni a vagyont?! A mérnők úr úgy tett, mintha nem értené a kérdést, majd kertelés nélkül kimondta: nem hirdet magyar napilapban, elvégre Szlovákiában élünk. Nem utasította el a személyes találkozót sem, ám tudatta, kérdéseinket előbb írásban küldjük el, hogy felkészülhessen. Kikötötte, az írást megjelenése előtt látni kívánja, a szöveget természetesen szlovák nyelven akarta olvasni. Ilyen feltételek mellett nem éltünk a személyes találkozás lehetőségével.

A gazdálkodás mínuszos volt

1992 -2,8 millió

1993 -10,2 millió

1994 -2,25 millió

1995 -20,73 millió

1996 -9,81 millió