Amerikai küldöttség járt Nagy- és Kisszelmencen

A félbevágott községek ügyével azóta sorozatosan foglalkoztak a szlovákiai, a magyarországi, a svéd, a portugál és az amerikai újságok. Nemrégiben egy német forgatócsoport készített dokumentumfilmet a faluról. A közelmúltban pedig A. Nagy Sándor, a Magyar–Amerikai Kongresszusi Kapcsolatok Központjának elnöke neves amerikai lapok tudósítóinak kíséretében járt Kis- és Nagyszelmencen. A jeles vendéget szlovákiai látogatására több külföldi tévéstáb és egy amerikai producer is elkísérte, aki egy újabb film forgatását tervezi, amelyben bemutatná az itt élő emberek mindennapjait. A. Nagy Sándor a települések polgármestereinek ünnepélyesen két capitoliumi zászlót adott át abból az alkalomból, hogy az amerikai kongresszus képviselői felajánlották segítségüket a Washingtontól többezer kilométerre lévő magyar falvaknak. A. Nagy Sándor megtekintette a településeket elválasztó drótkerítést és a félbevágott székelykapukat. Lapunknak elmondta, beszélgetett az itt élő emberekkel, és nagyon megrázta őt, amit tőlük hallott. A szelmenci eseményekről először Zelei Miklós A kettézárt falu című könyvében olvasott. Akkor határozta el, hogy a másfélmilliós amerikai magyarságban rejlő erőt megpróbálja felhasználni arra, hogy segítsen az itteni gondok megoldásában. Európában több olyan települést látott, amelyeknek a közelében államhatár húzódik. Ám azok csak jelképes határok, nem választják el az embereket egymástól. Arra, hogy Szlovákia és Ukrajna fenntartsa ezt a jelenlegi állapotot, semmiféle józan indokot nem lát. Véleménye szerint a határőrök, az őrtornyok és a drótkerítés megléte ugyanannak a sztálini logikának az öröksége, amely hatvan évvel ezelőtt kettéosztotta a két falut, s amelyet minél hamarabb el kellene törölni. A. Nagy Sándor a határon elmondott beszédében elárulta, hogy a kongresszus néhány napon belül levelet intéz Mikuláš Dzurinda szlovák miniszterelnökhöz és Leonid Kucsma ukrán elnökhöz, amelyben arra kéri őket, hogy engedélyezzék egy itteni határátkelő megnyitását. Április 21-én a kongresszus hivatalos meghallgatást tart, amelyre meghívták Tóth Lajost, Nagyszelmenc és Illár Józsefet, Kisszelmenc polgármesterét. A. Nagy Sándor elmondta, több hónapos szervezőmunka után érkezett az Ung-vidékre, mert elhatározta, hogy addig nem jön el a faluba, amíg nem tud olyan hírekkel szolgálni a lakosoknak, amelyek reményt adhatnak nekik arra, hogy itt hamarosan valódi változás következik be. A tény, hogy az amerikai kongresszus immáron hivatalos formában is kész foglalkozni a kettészakított magyar falvak ügyével, azt mutatja, hogy jó úton haladnak az események. Reményei szerint rövidesen megnyílhat a határátkelő a két falu között, amely jóval egyszerűbbé és könnyebbé teheti az itt élők mindennapjait. Tóth Lajos, Nagyszelmenc polgármestere is úgy véli, sokat segített a gondjaik megoldásában az, hogy a világ figyelme a két falu megosztottsága felé fordult. Amikor a székelykapukat felállították, ők sem gondolták, hogy a dolognak ilyen visszhangja lesz. A polgármester abban reménykedik, hogy hamarosan mindenki számára elfogadható megoldás születik. A jelenlegi törvényi szabályozás azonban nem teszi lehetővé egy olyan kishatár megnyitását Szlovákiában, amilyenre a nagyszelmencieknek szükségük volna. A szlovák parlamentnek először jóvá kellene hagynia egy törvénymódosítást, amelyet aztán az uniós előírásokkal is összhangba hozhatnának. Azután már valóban minden akadály elhárulna a régen várt határátkelőhely megnyitása elől.