Ajnácskő, az ősidők óta lakott település

SZÁSZI ZOLTÁN

Ajnácskő váráról is szól egy. A Mikszáth Kálmán által is megörökített történet szerint Huba vezér hont foglaló csapatait egy magas szirten levő vár állította meg. Elfoglalására Gedő vitézt küldte, aki becsülettel be is vette a várat, a vezér jutalmul odaígérte neki, ám Huba leánya, Hajnácska is szerette volna a várat, kérte apjától, aki végül a korábban odaígért várat leányostól odaadta Gedő vitéznek, hozzácsapva még Gede várát is. A mese szép, történelmi alapja mákszemnyi sincs.

Évmilliók óta lakott hely

Maga a várhegy különleges bazalt-breccsa szikla, amely egy 2,5 millió évvel ezelőtti vulkánkitörés után keletkezett, miközben a kitörés magját körülvevő puha tufa és üledékkőzetek fokozatosan elkoptak mellőle az erózió következtében. A szakemberek szerint Ajnácskő kővára valószínűleg csak a tatárjárás után épült, Batu kán hordái elől még egy hirtelenjében épített földvárba menekülve próbáltak meg védekezni Ajnácskő és Almágy várjobbágyai egy Jónás nevű helyi uraság vezetésével. Az is biztos, hogy a jól védhető helyen már korábban, a kőkorban is élt ember, erre az itt talált marokkő a bizonyíték. A vár viszont csak a gótika korában kezdett jobban kiépülni.

Rablólovag, török bég, szabadságharcos

A tatárjárás utáni időkben IV. Béla király adott engedélyt a vár további erősítésére, gazdája volt Bata, Detre fia Markó, majd a Kacsics nemzetségbeli Szécsényi Tamás, utána Pohárnok Istváné, majd a Pálóczyaké lett. Itt raboskodott a murányi rablólovag és pénzhamisító, Basó Mátyás, majd gazdája a saját haszna miatti gyakori köpönyegforgatásáról hírhedt Balassa Menyhért, de lakott itt a török is 1556-tól 1593-ig. A rendi felkelés alatt Thököly kurucai is laktak benne, majd Vécsey Sándor családja foglalta vissza. Bercsényi Miklós itt végeztette ki hazaárulás miatt Szegedi Ignácot. A Rákóczy-felkelés után a Vay lányok költöztek a várba, 1744-ből fennmaradt a vár leltára, utána viszont érdekes módon nincs róla több említés. 270 éve még nagyobb romlásról se számolt be a leltár, ehhez képest mára falcsonk is alig maradt a várból.

Tapirus hungaricus és Minomys hajnackensis

Az ajnácskői vártól pár kilométerre van Szlovákia egyik legjelentősebb őslénytani lelőhelye, amelyet még a 19. század első harmadában fedeztek fel helyi földművesek. A földesúr, Ebeczky Emil felismerte a hatalmas méretű csontok jelentőségét, begyűjtötte és megőrizte őket. Kubinyi Ferenc ásott a Csontos-ároknak nevezett helyen, és rendkívül gazdag lelőhelyre bukkant. 1867-ben leírták az itt fellelt maradványokat, melyeket azonosítottak is. Egy hódfaj Ebezcky báró nevét kapta, az itt talált tapírfaj pedig Tapisus hungaricus lett. A nagyobb állatcsontok mellett egészen apró rágcsálók maradványai is előkerültek, a falu nevét például a Minomys hajnackensis őrzi.

A geopark szívében

Ajnácskő a Nógrádi Geopark egyik központja, tavaly nyáron nyitották meg a várba vezető tanösvényt. Érdemes akár több napot is rászánni a kistérség bejárására. A közeli Pogányvár, a cseviceforrás, a kialudt vulkáni kürtőt kiválóan megőrzött Ragács-hegy, a Szárkő és a Zaboda-csúcs az igényes, tudni, megismerni vágyó kirándulóknak kínál feledhetetlen élményt a szunnyadó vulkánok földjén.