Régió

Agócs Attila: „Itt nem fognak vonulni a kopaszok”

Második választási ciklusát tölti Fülek polgármestereként Agócs Attila. A városvezetőt korábbi problémákról és aktuális ügyekről faggattuk.
Ibos Emese

2019. augusztus 14. 11:58

Agócs Attila - Somogyi Tibor felvételei

Második választási ciklusából lassan letelik az első év. Hogyan jellemezné az elmúlt időszakot?

Az első év azzal telik, hogy befejezzük a korábban kidolgozott és elindított nagyberuházásokat. Nyáron befejeztük a Štúr utcai óvoda teljes körű felújítását. Most is lázas építkezésben vagyunk, és dolgozunk az épületek használatbavételének engedélyeztetésén. Mögöttünk van a városi kulturális központ 1,5 millió eurós felújítása, elkészült a városi piac, mindkettő az engedélyeztetésre és a megnyitásra vár. Hónapok óta bürokratikus akadályokat próbálunk leküzdeni. A művelődési központ átépítése olyan nagy mértékű volt, hogy az egész épületre ki kell dolgozni a használatbavételi eljárást. A felújítással számos nem várt pluszköltség járt, ilyen a központ alagsorában a villanyvezetékek cseréje, melyet eredetileg nem terveztünk, de kénytelenek voltunk elvégezni, hogy az egész épület működtethető legyen. Reményeim szerint őszre mindkettőt használhatják a lakosok. Emellett a vár közelében egy határon átnyúló pályázat révén parkolókat építünk, utcákat újítunk fel és aszfaltozunk. Műemlék-felújítás is zajlik, az egyik vártorony kap új tetőt. A Bebek-tornyon lecseréljük a zsindelytetőt, a város valamikori védelmi rendszeréhez tartozó utolsó kis tornyot is felújítjuk, ez a beruházás is meghaladja az egymillió eurót. Ezek mellett számos kisebb dolog folyik: a Daxner utcai óvoda felújítása, az eddig ki nem cserélt ajtók, ablakok cseréje és az épület hőszigetelése. Kormánytámogatással épül egy új, multifunkciós sportpálya a gimnázium mögött. Ezek az előző ciklusban elindított munkák, melyekkel kimerítjük az anyagi tartalékainkat is. A következő év nagyrészt tervezéssel és kisebb-nagyobb infrastrukturális fejlesztéssel telik majd. Viszont már most tudjuk, hogy 2021-ben indul az ipari zónában a következő határon átnyúló interreges pályázatunk, melynek keretében az egykori Kovosmalt legrégebbi épületeinek helyén szeretnénk egy 2600 négyzetméteres ipari csarnokot építeni, oda a Szlovák Kereskedelmi és Befektetési Ügynökség (SARIO) segítségével keresnénk munkahelyeket teremtő céget. Ezzel új vizekre evezünk a munkahelyteremtés terén is. Azt láttuk ugyanis, hogy ha az önkormányzat nem lép, akkor ezekhez a pályázatokhoz a kis- és középvállalkozók nem tudnak kapcsolódni.

A csarnok az ipari parkok mintájára fog működni?

Nem. Az ipari parkoknál van egy bevezető út, vannak infrastruktúrával felszerelt területek, ahol a beruházó felépíti a műhelyét vagy a saját épületét. Mi ipari csarnokot akarunk felépíteni egy kétezer négyzetméteres gyártási területtel, mellette egy kiszolgálóépületet, melyet bérbe kínálunk egy 50 főt foglalkoztató cégnek.

Érkezett ilyen igény az önkormányzathoz?

Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy a beruházók inkább ilyen csarnokot keresnek az ipari parkok helyett, illetve azt, hogy üres területeket akarnak. Ideális erre az egykori Kovosmalt területe. Az egykori nemzeti vállalat egyes részeit privatizálták. A városközponthoz legközelebbi és egyben legrégebbi, ma már romos, beszakadt tetejű épületekkel a tulajdonosok nem tudnak mit kezdeni, eladásra kínálják a városnak. Viszont ebben az állapotban a város sem tud mit kezdeni ezzel a területtel. Nem állítom, hogy ez a pályázat mindent megold, de talán mutatunk egy modellt, hogy a régi barnamezőkön lehet valamit kezdeni. Már megvettünk egy majd kéthektáros területet, egyik felén romos épületek vannak, másik fele eltúrt romok helye, ide szeretnénk a csarnokot. Ha sikerül bérbe adni a csarnokot, a bérleti díjakból folyamatosan újítanánk fel a többi területet. Erre a tervünkre az irányítóhatóság is rábólintott, mivel ezek a foglalkoztatási cselekvési tervek több évre vannak ütemezve, most zajlik a terveztetés, engedélyeztetés, 2021-ben indulna az építkezés.

f

A befejezés előtt álló projektek 3,5 millió eurós beruházásokról szólnak, az iparcsarnoknál 2 milliós invesztícióval számolnak. Megengedheti ezt magának a város? Anyagilag milyen kondícióban van Fülek?

Nem vagyunk jobban eladósodva, mint Szlovákia egyéb települései. Próbáltuk úgy beállítani a hitelterheket, hogy a szlovákiai városok átlagán maradjunk. A beruházások nagy része pályázati forrásból valósult, valósul meg. Ugyanakkor azt is tudatosítani kell, hogy egy 2016-ban tervezett munka kivitelezése 2019-ben vagy 2020-ban nem csak az ötszázalékos önrészt jelenti, hiszen gazdasági fellendülés van, és már nem azokon az árakon versenyeztetjük a pályázatokat, mint amilyenekkel három évvel korábban számoltunk. A megvalósítás pillanatában tehát az önkormányzatnak az ötszázalékos önrész mellett az adott idő alatt lezajlott áremelkedés összegével is számolnia kell. Ez pedig egy 1,5 millió eurós projektnél 100 ezer eurós többletköltséget is jelenthet, ami nagy teher. Ki merem mondani, hogy a nagy beruházási hullám végén már keressük a filléreket a város költségvetésében, hogy mindent az elvárásoknak megfelelően be tudjunk fejezni.

Májusban Marian Kotleba révén került a figyelem középpontjába Fülek, az ĽSNS vezetője pártrendezvényt akart szervezni a városban. Mi a helyzet azóta?

Tudomásom szerint az ĽSNS-nek nincs aktív sejtje a városban, tagjai igen, mert a különböző választások során delegálnak embereket a választási bizottságokba. Nekik minden olyan terület, ahol nagyobb a roma populáció, kiváló terep saját marketingjük számára. Azóta egy alkalommal érdeklődtek egy helyi rendezvény iránt, úgy tűnik azonban, hogy azon végül nem vesznek részt.

Füleken a roma populáció 32 százalék körül mozog, és a magyar–szlovák közösséggel való együttélése nem súrlódásmentes. Nem kell attól tartani, hogy ideális táptalaj Kotlebáék számára?

Jelenleg 35 százalékra becsüljük a roma lakosok arányát, én mégsem félek attól, hogy itt tömegesen vonulnának fel kopaszra nyírt emberek. Azzal kapcsolatban, hogy mennyi rejtőzködő szimpatizáns van a helyiek között, már jóval szkeptikusabb vagyok. Úgy vélem, a rejtett támogatásuk növekszik, az emberek kritikusan szemlélik azt, ha például pár neveletlen roma gyerek elkövet valamit, s ilyen pillanatnyi hangulatok alapján akár szavaznak is rájuk, de nem gondolom, hogy ez radikalizmus a szó lényegét tekintve.

Mit tud tenni, és hogyan tud fellépni ez ellen az önkormányzat?

Amikor ez időről időre felmerül, mindig azt szoktam mondani, hogy a jelenlegi helyzet nem az önkormányzat gondatlansága miatt kialakult állapot, hanem az eredmény. Erre a füleki vár helyzetét hoznám fel példának, azzal kapcsolatban is folyamatosan kapjuk a kérdést, hogy mikor teszünk tetőt a tornyokra, mozdulunk előre. A füleki várrom jelenlegi állapota egy 120 éves műemléki felújítási folyamatnak az eredménye, nem abban az állapotban látjuk tehát, ahogy az utolsó ostrom után ránk maradt. Ugyanígy jellemezném a szociális helyzetet. Az, amit ma az utcákon látunk, több tíz szociális terepmunkás, roma polgárőr és a közösségi központ napi megfeszített munkájának az eredménye. Nem ülünk karba tett kézzel, ez eszméletlenül sok intervenciónak az eredménye. Sokkal rosszabb is lehetne a helyzet.

ff

A kormány 2016-ban a losonci kihelyezett ülésén fogadta el a járás akciótervét. Három év távlatából milyen eredményt hozott az akcióterv, melyhez Fülek is csatlakozott?

Az akciótervek egy 2015-ös törvény alapján lettek kidolgozva, melyet még az egyszínű smeres kormány hagyott jóvá. A kormányhivatal szakértői meglehetősen elvont konstrukciókkal érkeztek a régiókba, ezért a fogalmak tisztázásával telt az első év. Az akciótervek megvalósítására járásonként 3–5 millió eurót különítettek el. Ez nem azt jelenti, hogy kaptunk 5 millió eurót, és elosztottuk. Az akciótervbe be lehetett tervezni különböző prioritásokat, melyeket pozitív diszkrimináció alkalmazása mellett az önkormányzatok megvalósíthatnak. Voltak települések, ahol mutatkoztak pályázati csírák. Mint minden újdonság, ez is nagyon nehezen indult, ráadásul az agenda irányítóhatóságát is többször átszervezték, ami nem tett jót, sőt, minden változás visszavetette a folyamatokat. Mára néhány dolog, néhány pályázat Füleken is megvalósult. A két nagy pályázatunkra hozzávetőleg 315 ezer eurót kaptunk az akciótervnek köszönhetően. Ezek a beruházási támogatások inkább ösztönző jellegűek voltak, érvelési alapul szolgáltak a képviselő-testülettel szemben, hogy merjünk hitelforrások igénybevételével nagyobb dolgokba is belevágni. Az önkormányzatok még mindig arra várnak, hogy egy-egy fejlesztés költségének 95 százalékát finanszírozzák helyettük. Én azt gondolom, sokkal nagyobb felelősséggel ruházza fel a döntéshozókat, ha azt látják, kapunk valamit az államtól, de ha akarunk valamit, abba a saját forrásainkat is bele kell tennünk, és felelősen kell dönteni. A cselekvési tervben felvázolt korábbi infrastrukturális fejlesztési elképzeléseinket szintén idomítanunk kellett az aktuális lehetőségekhez, így már folyik egy, a vasúti állomásunkat az ipari zónával összekötő kerékpárút terveztetése is, melynek megépítésére jövőre szeretnénk felhasználni a megítélt 175 ezer eurót.

2016-ban Fülek egy 900 ezer eurós projektcsomagot állított össze, melynek megvalósítását az akciótervtől remélte, ilyen volt az inkubátorház létrehozása, a helyi szakközépiskola felszerelése és a szociális vállalat létrehozása. Mi valósult, valósulhat meg ebből?

Ezek a tervezés időszakában született ötletek, álmok voltak, csak amikor elkezdődött a kommunikáció a fölénk rendelt hivatalokkal arról, mit szeretnénk megvalósítani, kiderült, hogy némely ötlet uniós irányelvet, más egyéb előírást üt, és a valóság más lett. Az inkubátorház megvalósítása a kormányhivatal szerint sértené a gazdasági versenyt, a szociális vállalatoknál azóta – új törvény szabályozza – teljesen más a támogatási rendszer, sokkal kedvezőbb a támogatás végösszegét tekintve. Ezért azok, akik az akcióterven keresztül alapítottak volna szociális vállalatot, inkább már az új rendszeren, az új feltételeken gondolkodnak.

 

ff

Fülek még számol a szociális vállalat létrehozásával?

Gondolkodunk rajta, de ez nagyon speciális dolog. Elsősorban vállalkozás, melynek figyelembe kell vennie szociális aspektusokat. Kell egy olyan önkormányzati szemmel is látó vállalkozó, akinek van tapasztalata a piacon, aki ezt vállalná. Amíg ilyet nem találunk, nem tartom reálisnak az önálló szociális vállalat megvalósítását. Hasonló elvek mentén viszont a városi közhasznú vállalatunk (VPS) már foglalkoztat hátrányos helyzetű lakosokat egy járdaépítő brigádban, valamint a szeparált hulladék utóválogatásánál a hulladékudvarban.

A városi földeken tervezett gazdálkodás hasonló okok miatt nem valósul meg?

Igen. A régi rendszer elbírálása alapján mezőgazdasági őstermelésnél az igényelhető állami támogatás összértéke három évre nem haladhatja meg a 15 ezer eurót. Mi bogyós gyümölcsök termesztésében gondolkodtunk, ebből az összegből még egy háromhektáros málnaültetvényt sem lehet telepíteni, nem embereket foglalkoztatni, vállalkozást felfuttatni. Az új szabályozás szerint a mezőgazdasági őstermelés már nem esik bele az új szociális vállalatokat szabályozó törvénybe. Ebből is látszik, hogy az ötletbörze és a valóság eltér. A velünk jó szándékkal ötletelő hivatalnokok is sokszor megdöbbentek azon, hogy a közösen kigondolt elképzelések különböző előírásokba ütköznek. A mindennapi élet megmutatta, mit lehet, és mit nem.

ff

És mit lehet megvalósítani a korábbi tervekből?

Vállaltuk a városi piac megvalósítását, szereztünk támogatást a vmk-ra, de működtetünk lakáskérdésekkel foglalkozó jogsegélyszolgálatot, mert rengeteg család eladósodik, nem fizeti a lakás rezsiköltségét, és az adósságok miatt különböző trükkökkel elveszik a fejük felől a tetőt. Ezt egyébként az akcióterv 35 ezer eurós támogatásából működtetjük, és már több, nem teljesen kóser árverést sikerült leállíttatni. Átépítettük a Mocsáry Lajos Alapiskola öltözőit gyakorlati szaktantermekké. Nem találtunk fel semmi újat. Ez a korábbi műhelymunkaórák megújítása, de pont ebben az alapiskolában, ahol a diákok több mint 90 százaléka roma, és egy részük mélyszegénységben élő családokból jön, szeretnénk ezen keresztül életmodellt mutatni, hogy lássák, milyen a munka világa, hogy megtalálhatják benne a helyüket. Az iskolától pár száz méterre működik a szakközépiskola. Az akcióterven és további két pályázaton keresztül becslésem szerint 2-2,5 millió eurós, jobbára a műhelyeik fejlesztésére vonatkozó beruházást valósíthatnak meg. Szeretnénk ezt egy láncolatba kötni, az alapiskolai műhelyben kedvet kaphatnak egy szakmához, a középiskolában elsajátíthatják azt, s ettől pár száz méterre ott az ipari zóna, amit mi is igyekszünk fejleszteni, ahol munkahelyeket tervezünk teremteni.

Három éve ön figyelmeztetett a szegények drogjaként ismert és Füleken elterjedt szipuzásra. Mi a helyzet most a drogokkal Füleken?

Az akkori információs kampánynak volt eredménye, helyi szinten visszaszorult a festékhígító árusítása kiskorúaknak. Ugyanakkor minél jobban tiltunk valamit, annál inkább virágzik a feketepiaca. Azonban nemcsak a mélyszegénységben élőknél vannak drogproblémák, hanem a többségi társadalomban is. A különböző társadalmi rétegek különböző drogokat használnak, mindenki tudja, mindenki pusmog róla, mindenki érzi, hogy probléma, de az emberek nem szeretnek beszélni róla. Ez egyáltalán nem helyi jellegzetesség.

ff

Fel tudnak lépni ez ellen?

A rendőrség foglalkozik ezzel a kérdéssel, az elmúlt fél évben terjesztés miatt kerültek börtönbe emberek. Amikor kirívó dolgokat látunk, igyekszünk fellépni, a városi rendőrség és az állami rendőrség együttműködik.

Korábban egy integrált rendelőintézet megvalósítását tervezte, mely egykor ugyan működött a városban, mára viszont alapvető diagnosztikai vizsgálatot sem végeznek itt. Mi a helyzet ezen a téren?

Volt egy megyei tulajdonban levő egészségügyi központja Füleknek, melyet privatizáltak, majd 3-4 gyógyszertár köré szerveződő kisebb központ jött létre, mely teljesen aláásta a diagnosztikát. Mi elsősorban diagnosztikai eszközöket szerettünk volna beszerezni. A tárgyalások odáig jutottak, hogy a képviselő-testület elé készültünk tenni a pályázatot. Végül azon bukott meg az egész, hogy nem tudtunk megállapodni azokkal a magánorvosokkal, akiknek a tulajdonában van a korábbi egészségügyi központ, amely most üresen áll. Bonyolult viszonyrendszert kellett volna kiépíteni és működtetni a város és a tulajdonosok között. A pályázatot még meg tudtuk volna valósítani, megújult volna az épület, de nem tudtuk volna kockázatmentesen működtetni a füleki viszonyok között.

Az előző választási ciklusban függetlenként tevékenykedett, a második ciklus előtt viszont belépett a Hídba. Miért?

Azt gondoltam, távol lehet maradni a pártpolitikától, bekerülve a rendszerbe láttam, hogy a képviseleti demokrácia semmilyen szinten nem kerülheti meg a pártokat. Idővel kiderül, hogy nincs kivel egyeztetni, függetlenként nincs szövetségese az embernek. Számomra, mivel édesapám alapító tagja volt a Hídnak, és az alapítók hitvallását magaménak éreztem, nem az volt a kérdés, hogy belépek-e a Hídba, hanem az, hogy belépek-e egy pártba vagy sem.

A Kuciak-gyilkosság után rengeteg bírálatot kapott a Híd. Ezek fényében sem bánta meg a döntését?

A Híd mint multietnikus párt, melyben a magyarok mellett ott vannak a ruszinok, a romák és a szlovákok, a világnézetet tekintve az etnikai pártokhoz hasonlóan gyűjtőpárt, olvasztótégely. Mindig láttam a Hídban azokat az embereket, akik közel álltak hozzám, és az sem titok, hogy én azokkal szimpatizáltam, akik szerint a gyilkosságot követően ki kellett volna lépni a kormányból. Heterogén közösségként tekintek a pártra, amit főként a regionalitás és a különböző etnikumokhoz való kapcsolódás köt össze. Ezen belül nagyon bő a tárháza annak, hogy ki mit gondol a rendszerről, a fennálló kormányról és a politikai törésvonalakról. Ez egy nagyon furcsa helyzet, van egy viszonylag sikeres kis kormánypárt, sok eredménnyel, és van egy korszellem, melynek hatására nem arról szól a politika, hogy ki mit csinált, hanem arról, ki hogyan képzeli el a teljesen új politikai formációk által vezetett országot. Olyan, mintha paradigmaváltás idejét élnénk, és ebben a Híd nehezen találja a helyét, hiszen a régi struktúrákhoz is tartozik, de értékeiben kötődik sok olyan politikai tömörüléshez, ami esetleg a jövőt jelentheti Szlovákiában. Azt gondolom, ebből fel lehet állni, tovább lehet menni, nem hiszem, hogy ez a pecsét örökké rajtamarad a Hídon. A Kuciak- és a Kočner-üggyel elsősorban a Smernek kell elszámolnia, nem a Hídnak.

Füleken markáns tábora volt és van a Hídnak és az MKP-nak. Mi a véleménye a két párt tapogatózásáról, a lehetséges együttműködésükről?

Nem ismerem a pártok egymással szemben támasztott feltételeit, kívülről komolynak tűnik az igyekezet, de nem tudom megítélni, mennyire őszinte vagy színlelt a tárgyalás. Én úgy érzem, nem olyan egyértelmű és elsöprő erejű az összefogás támogatottsága. A világhálón látom a mellette kiálló posztokat, de a mindennapokban nem tapasztalom ezt elmélyült lakossági igényként. Mintha a média világa és az utca embere nem lenne teljes összhangban ebben a kérdésben, ezért ebből még bármi lehet.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

A PS magyar platformja

A legjobb idővel került a döntőbe a szlovákiai kajak négyes

Bugár Béla videóban magyarázza a találkozását Kočnerral

Csak a hulladékelhordást bíznák külsős cégre Párkányban

Gelle csak magára számíthatott, de így is olimpiai kvótát szerzett

Vonzóbbá tennék 
a felsőoktatást

Legfrissebb galériák
Olvasta már?