„Addig játszom, amíg a vonó ki nem esik a kezemből!”

„Mélyen Tisztelt Anyalai Pepes Sándor. Ön, akit Szlovákia-szerte mindenki csak Pepes prímásként ismer, zenekarával együtt hosszú évek óta húzza már a talpalávalót, jókedvre derítve hallgatóságát. Ahol csak megfordul, terjeszti és megszeretteti velük a roma muzsikát és a magyar nótát... Ez úton fejezem ki köszönetemet sokéves cigányprímási munkásságáért, és a roma kultúráért kifejtett áldozatos tevékenységéért” – áll abban a levélben, melyet Sanyi bácsi Csáky Pál miniszterelnök-helyettestől kapott szeptember 12-én, a Szlovák Köztársaság ezüstplakettjének átvételekor. A nagy népszerűségnek örvendő művészt idén nyáron még egy kellemes meglepetés érte. Szülőfalujában a település kulturális fejlesztéséért, Kürt község díját adományozta neki Hóka László polgármester. A 78 éves cigányprímás a hozzáértők szerint egyedülálló jelenségnek számít az országban, mivel a legtöbb muzsikus ilyen idős korában a zenélés helyett már csak az emlékeinek él.

Pepes prímás nem törődik az idő múlásával

„Én addig játszom, amíg ki nem esik a vonó a kezemből. Édesapám, idősebb Anyalai Pepes Sándor több mint hetven évvel ezelőtt híressé és hangulatossá tette a kürti szüreti felvonulásokat, én magam is alig hiszem el, hogy a Pepes zenekar már 80 éves. Ötvenöt éve cipelem vállamon a banda jövőjét, nagy felelősség ez. Négy-öt éves koromban tanultam meg hegedülni, és hétéves koromtól negyedik prímásként zenéltem édesapámmal együtt. Amikor a II. világháború idején bevagoníroztak, és leventeként elhurcoltak Németországba, ott sem hagytam el a hegedűmet. A lágerből is a zenetudásomnak köszönhetően szabadultam, egy ideig Münchenben játszhattam” – osztotta meg velünk az emlékeit Anyalai Pepes Sándor. Élete legszebb szakaszaként emlegeti azokat az ötvenes éveket, amelyeket édesapja mellett töltött. Máig szeretettel őrzi atyja hegedűjét, amely kiállta az idő próbáját, és jelenlegi tulajdonosa máig a legszebb dallamokat csalja elő belőle. A Pepes zenekar idővel a magyar bálok egyik kedvenc, keresett bandája lett, később pedig a tótmegyeri és nagytapolcsányi kastélyban minden ünnepi rendezvényre meghívást kaptak.

„Apám tanácsait mindig megfogadtam...”

Pepes Sándor nagyon büszke 12 unokájára. Ifj. Rikkony Sándor Németországban arat sikereket, Lakatos László klarinétos pedig a száztagú cigányzenekarban és a Magyar Rádió zenekarában vált ismertté, legutóbb a mexikói filharmóniába kapott meghívást. Külön öröm a számára, hogy amikor a fiatalok hazalátogatnak, újra együtt muzsikálnak, mint a régi szép időkben. Titkon azt szeretné, ha a fiatalabb korosztály folytatná a Pepes muzsikusok itthoni hagyományait is, és nem csak külföl-dön zenélnének.

„Édesapám tanácsait mindig megfogadtam. Azt szokta mondani, legjobb az arany középút, és így van ez a szép zene kiválasztásában és a muzsikálásban egyaránt. Nincs jobb érzés, mint amikor dalra, vagy éppen könnyekre fakasztjuk a hallgatóságot. A műzene a vendéget becsapja, a szórakozni vágyó és zeneértő közönség tisztában van azzal, hogy az ilyen muzsika nem hatolhat a szívig. Még azt is mondta édesapám: fiam, a politikával sose foglalkozzál, te csak a hegedűdre gondoljál!” – idézi fel a régi szép időket és édesapja emlékét Pepes Sándor.

Családjukban az idei év az emlékezésé és az évfordulóké. A 80 éves Pepes zenekarra, a Pepes prímás vezetése alatt 55 éve működő banda sikereire, és az idei díjesőre rendkívül büszkék Kürtön.